Rasszizmus elleni törvényt javasol a Magyar Zsidó Kongresszus

MTI / Mazsihisz

A szervezet szorgalmazta: a képviselõk, politikai megosztottságukat félretéve, hozzák meg a gyûlöletkeltés elleni törvényt, és ha szükséges, az Alkotmányt is módosítsák, hogy "a gyûlölködõk ne érezzék háborítatlan otthonuknak ezt a hazát".

Hozzátették: Magyarországon ezzel kapcsolatban nem csak jogszabályok nincsenek, de a bíróságok sem ismerik fel az ilyen cselekmények valós társadalmi veszélyességét.

A dokumentumban a tavaly novemberben alakult szervezet arra kéri a polgármestereket és az iskolaigazgatókat, hogy õk is álljanak ki a rasszizmus, az idegengyûlölet és az antiszemitizmus ellen.

Az állásfoglalásban negyvenhét magyarországi zsidó szervezet küldöttei abban is egyet értettek, hogy az utóbbi idõszakban Magyarországon egyre növekszik a nyílt gyûlölködést szítók száma, ami "a társadalmi béke végleges megromlásával fenyeget". Különösen nagy veszélyként említették, hogy egyes szélsõséges csoportok megkísérlik az ifjúságot a kisebbségek ellen fordítani, vezetõik pedig sokszor magasan kvalifikált személyek, akik "tudatosan gerjesztik az intoleranciát".

Megállapították, hogy a modern technika vívmányait felhasználva szélsõséges csoportok egyre szélesebb körben, és egyre nyíltabban terjesztik Magyarországon a fajgyûlölõ nézeteket. Ezenkívül vitatják a zsidók egyéni és a zsidóság kollektív jogait, ideértve az önrendelkezés jogát is.

Kitértek arra, hogy a "civilizált országok kormányai, parlamentjei megkezdték a szisztematikus harcot az egész világon erõsödõ rasszizmussal, antiszemitizmussal szemben", törvényekkel, oktatással, és társadalmi lépésekkel.

A kommüniké emlékeztetett: a holokauszt idején a magyar állam "társtettesként vett részt a hatszázezer zsidó meggyilkolásában". Az egyre durvább és radikálisabb antiszemita közbeszéd vezetett akkor oda, hogy az akkori Országgyûlés - a lakosság többségének támogatásával - elfogadta a zsidóságot kirekesztõ törvényeket, majd az ország lakosságának túlnyomó többsége közönyösen figyelte a vidéki zsidóság deportálását, a fõvárosi zsidóság gettóba zárását, legyilkolását.

A kormány már négyszer próbálkozott meg a gyûlöletkeltõ megnyilatkozások szankcionálásával. 2003-ban és 2008 februárjában a büntetõ törvénykönyv, 2008 októberében pedig a polgári törvénykönyv módosításával próbálkozott a kormány, de azokat az Alkotmánybíróság mindhárom kísérletet alkotmányellenesnek minõsítette. Az Országgyûlés november 10-én ismét elfogadott egy gyûlöletbeszéd elleni jogszabályt, Sólyom László köztársasági elnök azonban november végén az Alkotmánybírósághoz fordult miatta.

Izraelnek joga van az önvédelemhez

Izraelnek joga van az önvédelemhez - hangsúlyozta vasárnap elfogadott állásfoglalásában a Magyar Zsidó Kongresszus.

Budapesti ülésén a szervezet arra hívta fel a figyelmet: a Föld minden népét megilleti, hogy békében és biztonságban éljen. "Nincs olyan állam, olyan kormány a világon, amely tétlenül tûrné területének folyamatos támadását, lakosainak folyamatos veszélyeztetését, és ne tenne meg mindent védelmükre" - olvasható abban a dokumentumban, amelyet a tanácskozáson fogadtak el.

Mint rámutattak, hisznek abban, hogy a Szentföldön csak akkor jöhet létre a tartós béke, ha a palesztin lakosság, és megválasztott képviselõik elfogadják Izrael létét, és felhagynak a terrorizmussal, a zsidó állam megsemmisítését célzó törekvéseikkel.

A Gázai övezet ellen tavaly decemberben indított, 23 napig tartó izraeli hadmûveletekkel összefüggésben emlékeztettek a Hamász folyamatos rakétatámadásaira a zsidó állam ellen. Hangsúlyozták, hogy Izrael vezetõi a katonai akciót a lehetõ leghamarabb befejezték; azóta többször felajánlották a tartós tûzszünet lehetõségét a Hamásznak, amely ezt nemcsak visszautasította, hanem azóta is folyamatos rakétatámadásokkal veszélyezteti az izraeli lakosságot - tették hozzá.

A Magyar Zsidó Kongresszus állásfoglalása Izrael önvédelmi jogáról

A magyar zsidóság nevében ismételten kinyilvánítjuk, hogy Izraelnek joga van az ENSZ Alapokmányával összhangban az önvédelemhez. A Föld minden népét egyformán megilletik a kollektív jogok, így az önrendelkezés joga, és az is, hogy békében és biztonságban éljen.

Nincs olyan állam, olyan kormány a világon, amely tétlenül tûrné területének folyamatos támadását, lakosainak folyamatos veszélyeztetését, és ne tenne meg mindent védelmükre.
 
2007-ben  a Hamasz terrorszervezet fegyveres erõszakkal megdöntötte a demokratikusan megválasztott  Palesztin hatóságot, és a Gázai övezetben, egy terrorista mini-államot hozott létre.
 
Ez a terrorista csoport folyamatosan rakétákkal támadta a zsidó állam déli részét, majd egymillió békés ember életét és biztonságát veszélyeztette. Célpontjai mindig lakott területek, óvodák, iskolák, kórházak voltak, céljuk pedig kizárólag az, hogy minél több izraelit öljenek meg – korra, nemre, vallásra, pártállásra való tekintet nélkül –, félelmet, rettegést keltsenek a polgári lakosság körében.
 
Minden embert megillet az önvédelem joga, és ugyanez megilleti a nemzetközi jog szerint az államokat is, de míg minden egyes ember saját maga döntheti el él-e ezzel, addig egy állam vezetõinek kötelessége polgáraik érdekében az önvédelem gyakorlása.
 
A Gázában hatalmon lévõ  terrorista csoportok túszként tartanak több mint egymillió civil lakost,  katonai bázisaikat lakóházakba, iskolákba, mecsetekbe telepítették, és büszkén hangoztatják, hogy semmilyen árat sem sajnálnak azért, hogy elpusztítsák a zsidó államot, annak több mint hatmillió lakosát elûzzék, meggyilkolják. A gázai lakosság szörnyû sorsáért, a halottakért, a sebesültekért a fellelõség kizárólag az agresszív  cselekményeket folytató terroristákat terheli.
 
Izrael vezetõi az állampolgáraik iránt fennálló védelmi kötelezettségüknek eleget téve döntöttek a katonai akció megindítása mellett, és azt a lehetõ leghamarabb befejezték.

Azóta többször felajánlották a tartós tûzszünet lehetõségét  a terroristáknak, akik ezt nemcsak visszautasították, hanem azóta is folyamatos rakétatámadásokkal veszélyeztetik a békés lakosságot.
 
Hiszünk abban, hogy a Szentföldön csak akkor jöhet létre a tartós béke, ha a palesztin lakosság, és az általuk megválasztott képviselõk elfogadják Izrael létét, és felhagynak a terrorizmussal, a zsidó állam megsemmisítését célzó törekvéseikkel.

A Magyar Zsidó Kongresszus állásfoglalása az egyre veszélyesebb magyarországi rasszizmusról

A magyar zsidóság nevében kinyilvánítjuk, hogy elfogadhatatlannak tartjuk a rasszizmus, az idegengyûlölet, az antiszemitizmus minden formáját. Az elmúlt idõszakban Magyarországon egyre növekszik azok száma, akik a társadalom egyes csoportjai között nyílt gyûlölködést szítanak.

A vallási, etnikai csoportok közötti feszültségek élezése a társadalmi béke végleges megromlásával fenyeget. A rendszerváltás óta eltelt majd két évtizedben egyes szélsõséges csoportok  megkísérlik a magyar társadalmat ismételten több részre szakítani, és elsõsorban az ifjúságot a kisebbségek ellen fordítani.

Ezen szélsõséges csoportok vezetõi sokszor magasan kvalifikált személyek, akik tudatosan gerjesztik az intoleranciát, és a megrontott közéleti légkört saját politikai céljaik érdekében kívánják felhasználni.

A rasszizmus, az idegengyûlölet, annak legkártékonyabb formája az antiszemitizmus, a múlt század közepén az ország lakosságának jelentõs részét fosztotta meg elõbb legalapvetõbb emberi jogaitól, majd odavezetett, hogy a magyar állam társtettesként vett részt több mint félmillió állampolgára meggyilkolásában.

A véleményformálók abban az idõben is úgy gondolták, hogy a zsidóellenesség terjesztése, a zsidók elleni szóbeli- és testi sértések megalapozzák népszerûségüket a társadalom egyes csoportjaiban, elsõsorban a tanuló ifjúság körében. Az egyre durvább, egyre radikálisabb antiszemita közbeszéd vezetett oda, hogy az akkori Országgyûlés – a lakosság többségének támogatásával – elfogadta a zsidóságot kirekesztõ törvényeket, majd az ország lakosságának túlnyomó többsége közönyösen figyelte a vidéki zsidóság deportálását, a fõvárosi zsidóság gettóba zárását, szisztematikus legyilkolását.

Az elmúlt majd két évtizedben egyre szélesebb körben, és egyre nyíltabban  terjesztik  Magyarországon a fajgyûlölõ nézeteket, a Holokauszt tagadását felhasználva a modern technika vívmányait is, a „régi” antiszemitizmus jelszavait ismételve vitatják a zsidóknak, mint  egyéneknek az emberi jogait, de most már az „új” antiszemitizmus ideológiáját is visszhangozva, az Izrael ellenesség keretében tagadják a zsidóság kollektív jogait, ideértve az önrendelkezés jogát is.

Az egész világon erõsödõ rasszizmussal, antiszemitizmussal szemben a civilizált országok kormányai, parlamentjei megkezdték a szisztematikus harcot, törvényekkel, oktatással, és társadalmi lépésekkel igyekeznek gátat vetni a gyûlölet által szított cselekményeknek, bûncselekményeknek. Magyarországon – dacára a történelmi elõzményeknek, és az egyre súlyosabb helyzetnek – a törvényhozás – elsõsorban a politikai ellentétek miatt – még nem hozott olyan jogszabályokat, amely alapján a hatóságok el tudnának járni a társadalmi békét fenyegetõ személyekkel szemben, a bíróságok pedig nem ismerik fel az ilyen cselekmények valós társadalomra veszélyességét.

A Magyar Zsidó Kongresszus felhív mindenkit, minden Magyar település polgármesterét tovább minden Magyar pedagógust, akik felelõsek az ifjúság neveléséért, akinek fontos a társadalmi béke, hogy tegyen meg mindent a rasszizmus, az antiszemitizmus, az intolerancia elõretörésével szemben, felkéri a Magyar Köztársaság parlamenti képviselõit, és Kormányát, hogy félretéve a politikai megosztottságukat hozzanak törvényeket – akár az Alkotmány módosításával egyidejûleg – azért, hogy a gyûlölködõk ne érezzék háborítatlan otthonuknak ezt a hazát.