mazsihisz.org
Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége
Eseménynaptár
2017. December « | »
H K Sz Cs P Sz V
        1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 31
Szavazó

Babits Antal: Határolt – határtalanság, Maimonidész istenkeresései. Logos: Budapest

2016-11-16 13:29:30
AJÁNLD ISMERŐSÖDNEK Cikk ajánlása    NYOMTATÁS Nyomtatás    Betűméret növelése Betűméret Betűméret csökkentése  
Share   Megosztás

Könyvajánló rovatunkban ez alkalommal Babits Antal: Határolt – határtalanság, Maimonidész istenkeresései című kiadványt ajánljuk. A kiadvány 2015-ben a Logos Kiadó, Budapest kiadásában jelent meg.


babits_hat__rolthat__rtalans__g.jpg

Miközben a középkori filozófiával és teológiával (főleg a skolasztikával) foglalkozó szakirodalom axiómaszerűen leszögezi, hogy a középkori arab és zsidó filozófia, különösen annak andalúziai korszaka jelentős hatást gyakorolt a skolasztikán keresztül az európai gondolkodás, tudomány fejlődésére, így általában a nyugati világ fejlődésére, addig a konkrét filozófiai teljesítmények nem vagy csak alig ismertek gyakran még a filozófia szakos hallgatók számára is.

A bölcseleti kánon peremén imbolyogva nem igazán része a tudományos köztudatnak sem RaMBaM, azaz Maimonidész vagy Slomo ibn Gabirol (Avicebron) munkássága, ahogyan nem eléggé hangsúlyozott az a hozzájárulás sem, amelyet például a toledói fordítóiskola végzett az arab és zsidó filozófia nyugati megismertetésében és elterjesztésében. Fontos előzmények és fontos összekötő kapcsok várnak még alapos elemzésre és tudatosításra.

Az elmúlt évtizedekben már jelentős előrelépés történt, az Egyesült Államok, Nyugat-Európa és Izrael egyetemein, teológiai fakultásain komoly tudományos eredmények születtek a középkori zsidó filozófia kutatásában. Angolul, németül, franciául, olaszul és spanyolul is elérhetővé váltak a legfontosabb alapszövegek kritikai kiadásai, és Oliver Lemantól és Daniel H. Franktól és Georges Vajdán keresztül Colette Siratig, Leo Straussig, Aviezer Ravitzkyig bezárólag számos összefoglaló munka, elemzés született, és a különböző – a zsidó hagyomány kontextusából és kívülről induló értelmezői pozíciók, de gyakran a zsidó hagyományon belüli eltérő iskolák által képviselt – értelmezések közötti viták jelzik, hogy ez a filozófiai hagyomány ma is releváns.

Örvendetes módon Magyarországon is egyre bővül a magyarul is olvasható alapszövegek és tudományos munkák száma, amelyekből képet kaphatunk a jelenleg folyó diskurzusokról. A Logos Kiadó jóvoltából Maimonidész bölcseleti főműve, A tévelygők útmutatója és értekezései vagy Abraham ibn Daud műve, A magasztos hit mellett Georges Vajda és Colette Sirat munkái is elérhetőek. Babits Antal 2015-ben megjelent könyve pedig nemcsak azért egy újabb fontos lépés a zsidó filozófia magyarországi szakirodalmában, mert közel száz éve nem jelent meg magyar nyelven átfogó igényű tudományos mű Maimonidész bölcseletéről, hanem azért is, mert szempontból próbálja a maimonidészi életművet megközelíteni. Ez az új megközelítés A tévelygők útmutatója és a Széfer Jecírá, azaz Az alkotás könyve összehasonlító vizsgálata, amely új szempontokat kínál és számos kérdésfeltevésre ad lehetőséget. Babits kérdéseket tesz fel, lehetséges értelmezéseket ütköztet, és ennek során nagy hangsúlyt fektet a recepcióra, saját vizsgálatait A tévelygők útmutatójának kortárs és későbbi értelmezéseinek kontextusába helyezve. Elemzi Szaadja gaon és Jehuda Halevi kapcsolatát a Szefer Jecira hagyományával, illetve rámutat arra a tényre, hogy ezt eddig gyakorlatilag nem elemezte a filozófiatörténet, éppúgy, ahogyan A tévelygők útmutatója és a Széfer Jecírá kapcsolatának kutatása is terra incognitának számított. Babits hozzájárulása a korszak bölcseletének tanulmányozásához tehát kétszeresen is üdvözlendő, és legfőbb értéke talán nem is abban keresendő, hogy az általa feltett kérdések és az általa kínált szempont mennyiben találnak egyetértésre, és mennyiben váltanak ki vitákat, hanem abban, hogy a mai bölcseleti diskurzus részévé teszik a kor filozófiáját, és modern, mégis örökérvényű kérdésekre irányítják rá a figyelmet.

Ahogyan a könyv fülszövegében Darvas István rabbi összegzi: „a könyv legnagyobb pozitívumának azt tartom, hogy nagyon sok ajtót megnyit, és tanulásra serkent.”, és ennek a tanulásnak részeként közelebb hozza a közönséghez a nyugati gondolkodásra is oly nagy hatást gyakorló zsidó bölcseleti hagyományt is.
 

 
Hírlevél







Twitter
 

Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége | Minden jog fenntartva © 2008