mazsihisz.org
Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége
Eseménynaptár
2017. November « | »
H K Sz Cs P Sz V
    1 2 3 4 5
6 7 8 9 10 11 12
13 14 15 16 17 18 19
20 21 22 23 24 25 26
27 28 29 30      
Szavazó

Mai születésnapos: John Updike „az igazi Amerika” legnagyobb írója, aki képzeletben zsidó volt

2017-03-18 21:09:01
AJÁNLD ISMERŐSÖDNEK Cikk ajánlása    NYOMTATÁS Nyomtatás    Betűméret növelése Betűméret Betűméret csökkentése  
Share   Megosztás

A híres Nyúl-könyvekben amerikai kisváros protestáns erkölcseinek és ezen erkölcsök válságának legnagyobb és legnépszerűbb írója volt, nem csak Amerikában, de a Kádár-kori Magyarországon is. Az amerikai zsidó irodalom legnagyobb korszakában, zsidó kollégáktól körülvéve azonban híres regényeiben még ő is zsidó írónak képzelte és írta meg magát: képzeletben még ő is zsidó volt.


John_Updike.jpg

Apai ágon holland volt, ősei a ma New Yorkként ismert Új Amszterdamban telepedtek le, amikor megérkeztek az Újvilágba. Édesapja tanár volt, az édesanyja pedig írói becsvágyát próbálta realizálni, gyerekkora egy részét, a legfogékonyabb korszakot pedig egy farmon nevelkedve töltötte.  A protestáns középosztályról, az ő családi nehézségeikről, a „kisemberről” írt, egy olyan világról, amelyben a puritán, szigorú és erőt adó közösségi erkölcsök lassú felbomlásával küzd mindenki, egy átfogó rend, egy megváltó Isten hiányával: ez volt számára Amerika és Amerika irodalmának legsajátabb kérdése is, ahogy ez volt a legfontosabb kérdések egyike például John Steinbeck, az Édentől keletre írójának is. Ő volt a fehér angolszász protestáns, hagyományos Amerika legnagyobb krónikása, elsősorban így ismerte meg már a magyar közösség is az aczéli kultúrpolitika korszakában, amikor ő volt a külföldi regényirodalom egyik sztárszerzője a szocialista Magyarország gazdag és olcsó, népszerű irodalmi kínálatában. Roppant ismert még az Eastwicki boszorkányok című munkája is, amelyből sikeres film is készült.

Ez az író indulásakor és sikerei csúcsán egy olyan irodalmi közegben találta magát, amelynek számos ismert figurája volt zsidó, az ő pályája legtermékenyebb időszaka az amerikai irodalom zsidó vonulatának legtermékenyebb időszak is volt. Felsorolni is nehéz: Norman Mailer, Saul Bellow, Philip Roth, Susan Sontag, Bernard Malamud és így tovább. És ezek az írók, akik még nálunk is kivételesen ismertek, nyíltan voltak zsidók, többnyire rengeteget foglalkoztak a saját zsidóságukkal. Úgy döntött, hogy ő is csinál egy író-hasonmást magának, aki – szemben vele – zsidó lesz: ki akarta próbálni, milyen az, ha az emberre, mint a kollégáira a tükörből egy zsidó néz vissza. Megalkotta tehát Harry Bechet és nem is engedte el egy teljes sorozaton, három regényen keresztül, még Nobel-díjat is adott neki képzeletben, amit ő maga soha nem kapott meg. Sok minden kiderül arról ezekből a szellemes, okos regényekből, hogyan képzelte el a protestáns Amerika nagy írója a zsidókat. Mindenekelőtt: vonzóan és kissé fárasztóan öntudatosnak, rosszabb esetben beképzeltnek, ugyanakkor kissé mindig kívülállónak is, akik jellemzően csak magukkal foglalkoznak. Egy mulatságos dialógusban például arra hívja a főhős nem zsidó felesége a figyelmet, hogy a legutóbbi regényébe a nem zsidó szereplőket egyszerűen elfelejtette beleírni.

Megjelennek ugyan a regényekben a zsidókkal kapcsolatos sztereotípiák, de mindig a szeretet beszél bennük: végtére is a főhősük jó részben maga Updike, aki zsidónak képzeli magát. Még ha arra is jut végül, hogy a voltaképpeni Amerika súlyos problémáit a saját vallásuktól jobbára messzire szakadt zsidók (Henry Bech nem ül süvét és nem mond a zsinagógában Kaddist anyja halála után, de homályos lelkifurdalást érez emiatt) nem érthetik meg, túl materialisták hozzá. Becsületesen és rokonszenvvel küzdött a zsidók megértéséért és elment, ameddig elmehetett, még tovább is.

Amerikának pedig sokféle hagyománya van és bármelyiket továbbviheti egy zsidó, egy afrikai-amerikai és bárki más is a világ legszabadabb irodalmában, amelynek kiemelkedő írója volt John Updike, aki protestáns volt örökségét illetően és néha zsidó volt képzeletben: mert igenis mindent  és mindenkit el lehet képzelni bárkinek, aki elég figyelmes és empatikus, éppen erről szól az irodalom és éppen ezt tanúsítja John Updike is, akinek zsidó hőséhez hasonlóan kijárt volna a Nobel-díj, amelyet több mint nyolc éve nem kaphat már meg.

Ma lenne 85 éves.

 
Hírlevél







Twitter
 

Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége | Minden jog fenntartva © 2008