mazsihisz.org
Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége
Eseménynaptár
2017. Augusztus « | »
H K Sz Cs P Sz V
  1 2 3 4 5 6
7 8 9 10 11 12 13
14 15 16 17 18 19 20
21 22 23 24 25 26 27
28 29 30 31      
Szavazó

Mai születésnapos: a „titkos” Anne Frank, Rutka Laskier

2017-06-12 20:09:14
AJÁNLD ISMERŐSÖDNEK Cikk ajánlása    NYOMTATÁS Nyomtatás    Betűméret növelése Betűméret Betűméret csökkentése  
Share   Megosztás

Ugyanazon a napon született, mint Anne Frank, ugyanúgy vezetett naplót a holokauszt során, ugyanúgy halt meg és ugyanúgy csak az édesapja élte túl, ahogyan Anne Frankot. Az ő naplója azonban csak bő tíz éve került elő katolikus barátnője könyvei közül és a 10 évvel ezelőtti héber kiadás utószavát a féltestvére írta, aki elől szintén eltitkolták meggyilkolt nővére létezését.


Rutka_Laskier.jpg

Abban a városban született, amelyben talán a legintenzívebben zajlott a 20. század: a lengyelül Gdansknak, németül Danzignak hívott szabad városban. Itt kezdődött a második világháború és itt kezdődött a vég a létező szocializmus számára is, amikor a gdanski hajógyárban megalakult a Szolidaritás Lech Walesa vezetésével. A város bonyolult etnikai viszonyairól és lenyűgöző történetéről legnagyobb írója, Günter Grass mesél sokat.

Rutka Laskier kisgyerekkorában a veszélyeztetett városok köze tartozott, Rutka 6 éves volt, amikor Hitler lett Németország vezetője. A szülei mélyebben beköltöztek Lengyelországba, hogy ott várják be sorsukat. Amikor kitört a háború, a kislány és a családja a bedzini gettóba került, itt kezdett el Rutka 14 éves korában egy iskolás füzetbe naplót írni. Szorgalmasan lekottázta a hétköznapivá vált szadizmus megmutatkozásait és szerelmi vonzalmait, mert igaz, hogy elviselhetetlenül koraéretté kellett lennie, de azért mégis 14 éves kislány volt a bedzini gettóban is.  Tele volt tervekkel, amikor már bizonyosan és pontosan tudta, hogy nem éli, nem élheti túl a háborút. Elszomorította, hogy még mindig nem várja a halált, hogy még mindig szeretne élni. Gondolt a jövőre, amely nem az ő jövője volt. Volt egy katolikus barátnője, az ő gettó területén álló házukban laktak. Ő lett a napló őrzője, amelyről semmit sem tudott a világ, ahogyan semmit nem tudott az 1943-ban Auschwitzba vitt és ott később meggyilkolt Rutka Laskierről sem. Csak egy eldugott iskolai füzet őrizte az emlékét Lengyelországban és egy nem elég jól eldugott fotóalbum Izraelben. Ott, ahol Rutka Laskier édesapja élt a holokauszt után, újraházasodva, Rut húgával, aki maga is 14 éves volt, amikor egyszer egy másik 14 éves lány nézett vele szembe egy családinak tűnő fényképalbum valamelyik képén. Megkérdezte az apukáját, hogy kicsoda az, akire rátalált és így ismerte meg a testvérét. Az édesapja elmondott mindent és onnantól fogva nem hozta szóba többet Rutkát, és a holokauszt előtti családját haláláig. A fényképen látott kislány azonban sok évtizeddel később újra hallatott magáról. Több, mint 60 évvel a meggyilkolása után. Barátnője, akire rábízta, féltékenyen őrizte a naplót és csak a családtagjainak mutatta meg. Közülük szólt valaki egy lengyel zsidó intézmény vezetőjének a szövegről, amelyet 2006-ban jelentettek meg lengyelül és a következő évben héberül adta ki a Jad Vasem Rutka húgának előszavával, akinek üzent a nővére, akit végül sikerült megismernie és a család az emlékezet világában egyesült.

Rutka Laskier pedig Anne Frank párjává lett az elmúlt években és rokonságukat aláhúzta, hogy bár két évvel idősebb volt Anne Franknál, azonos napon születtek: a nyugat-európai kislány ma lenne 90 éves, Rutka Laskier még csak 88. Június 12 a holokausztban meggyilkolt 1 millió gyermek helyett beszélő, csak utólag megszólaló lányhangok napja a zsidó történelemben. Legyen áldás az emlékük, hangjuk erősödjön fel és zengje át az egyetemes történelem hátralévő menetét, ameddig el nem jön a Messiás. Ha eszünkbe jut Anne Frank, jusson majd eszünkbe Rutka Laskier is.

Maradjon fenn a neve Izrael közösségében.
 

 
Hírlevél







Twitter
 

Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége | Minden jog fenntartva © 2008