Heisler András: Az emberiségnek látszólag ellentmondásos, kettős szerep jutott földi léte során

Az emberiségnek látszólag ellentmondásos, kettős szerep jutott földi léte során. Nem szabad úgy hagynia a világot, ahogy találta, de munkálkodása közben figyelnie kell, nehogy tönkre tegye azt. A fejlődés, a technikai civilizáció, az, hogy az embert kiszabadítsuk a természet uralma alól, hogy a távolságok urává tegyük, hogy legyőzzük az időt, hogy mindez segítsen közelebb hozni egymáshoz a nemzeteket – fogalmazott Heisler András a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségek elnöke a tihanyi apátságban tartott „Közös gondolkodás a jövőnkről” című vallásközi konferencián.

Heisler András és Balog Zoltán / Fotó: Krizsán Csaba, MTI

Mi emberek, valójában a teremtés társalkotói vagyunk azzal, hogy Isten Önnön képmására alkotott bennünket. Arra kell csak vigyáznunk – és sajnos sokszor nem vigyázunk rá, hogy az általunk teremtett technika ne legyen képes leigázni bennünket. Nem szolgálhatunk mást, csak Istent. S mégis mit tapasztalunk? Lassan képtelenek vagyunk akár egy-egy órát eltölteni „offline”, mobiltelefonunk nélkül – hangsúlyozta Heisler András.

Az egyházak feladata, hogy megmutassák azt, hogyan kell az embernek élnie a társadalom tagjaként. Három alapvető dolgot kell szem előtt tartani a bűn távoltartása végett, hogy honnan jöttünk, hová megyünk és végül majd ki előtt kell számot adnunk – sorolta az elnök.

A kormány feladata, hogy biztosítsa a tudomány, a kultúra és a vallás szabadságát, és kész legyen párbeszédet folytatni ezek képviselőivel – hangsúlyozta beszédében Balog Zoltán az emberi erőforrások minisztere. A kereszténység védelme nem az állam, hanem a keresztény közösségek feladata – tette hozzá a miniszter.

Az állam feladata az, hogy megvédje a zsidó-keresztény gyökerekből fakadó életformát és a felhalmozott tudást felhasználja egyebek mellett az oktatás, az oktatáspolitika területén – hangsúlyozta.

A miniszter kifejtette: az alaptörvény magas mércét állít a kormány elé, hiszen egyebek mellett kimondja, hogy a huszadik század erkölcsi megrendüléséhez vezető évtizedek után lelki, szellemi megújulásra van szükség. Azon közösségek, amelyek ennek megvalósítására képesek, a kormány támogatását élvezik – fűzte hozzá.

Béres Tamás, az Evangélikus Hittudományi Egyetem Rendszeres Teológiai Tanszék tanszékvezetője előadásában arról beszélt, hogy az emberi szabadságra leselkedő legnagyobb veszély maga az ember. A szabad akaratról szólva a tanszékvezető elmondta, kísérletek bizonyítják, hogy milyen egyszerűen manipulálható, eltéríthető az ember az eredeti szándékától.

A globális problémák, mint a szegénység, az éhezés, a tiszta víz hiánya csak globális összefogással kezelhetőek – húzta alá, hozzátéve: a globális összefogás irányába tett lépésekről mindenki szabadon dönthet.

Ma már nem az a kérdés, mint néhány évtizeddel ezelőtt, mindenki előtt nyilvánvaló, hogy bajban van a világ. A kérdés az, hogy ennek ismeretében miért nem cselekszünk – hangsúlyozta.

Nobilis Márió, a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola adjunktusa szerint nem az elhatárolódás irányába kell lépnünk, hanem a közös pontokat kell keresni. Lényeges, hogy látva a különbségeket, mégis a kapcsolatba lépés lehetőségét keressük és társadalom alapvető önszerveződő képességét támogassuk – hangsúlyozta.

Hozzátette: az embernek magánál „nagyobb, szilárdabb dologhoz kell mérnie önmagát”, integrálva a globális és a lokális gondolkodást és hatékonyan használni a társadalmi és vallási közösségek birtokában lévő tudást.

A délután záruló kétnapos vallásközi konferencián szó lesz még egyebek mellett a kulturális ökológiáról, az európai civilizációs esélyekről. A kerekasztal-beszélgetés témája az egymást követő generációk etikai és kulturális kapcsolata.