mazsihisz.org
Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége
Eseménynaptár
2017. Október « | »
H K Sz Cs P Sz V
            1
2 3 4 5 6 7 8
9 10 11 12 13 14 15
16 17 18 19 20 21 22
23 24 25 26 27 28 29
30 31          
Szavazó

Könyvajánló: Ég és föld között - Berger Otti, a vörösmarti textilművésznő

2017-06-19 15:08:22
AJÁNLD ISMERŐSÖDNEK Cikk ajánlása    NYOMTATÁS Nyomtatás    Betűméret növelése Betűméret Betűméret csökkentése  
Share   Megosztás

Mészáros B. Endre / Dunántúli napló


Varga Mária: Ég és föld között – Berger Otti, a vörösmarti textilművésznő címmel jelent meg kétnyelvű (magyar és horvát) kiadvány a Drávaszögben született az Auschwitzban elhunyt avantgárd textilművész és dizájner Berger Otti életéről és munkásságáról. A kiadvány Pro Pannónia Kiadói Alapítvány gondozásában jelent meg 2017-ben.


bergerotti_ajanlo.JPG

Berger Ottit kevesen ismerik, holott a Bauhausban fontos szerepe volt. Miért?

Ő volt az első, aki textilterveit szabadalmaztatta és az iparban értékesítette, így közvetlen képzőművészeti alkotása kevés maradt meg. Moholy-Nagy László fedezte fel, és a textil szakágban a három legjelentősebb Bauhaus-művész közé tartozott. Amikor a művészeti iskola 1938-ban Chicagóba települt át New Bauhaus néven, meghívták a szövő szak vezetésére, holott egy gyerekkori betegség miatt hallássérült volt. Ám a zsidó származású vörösmarti alkotó ekkor hazatért beteg édesanyjához, ahonnan koncentrációs táborba vitték, s onnan már nem jött többé vissza, az utókor pedig elfeledte.

Milyen kapcsolatban volt a pécsi Bauhaus-művészekkel?

A Bauhaus német iskolájában igen jó barátságba került Weininger Andorral és Molnár Farkassal is.

Miért kezdte el kutatni a drávaszögi textilművésznő történetét?

A szülőfalujához közeli Laskón nőttem fel. Aztán később Bostonban találkoztam először Berger Otti nevével, majd rátaláltam Chicagóban az élettársa hagyatékában kettejük levelezésére, és egy döbbenetes élet bontakozott ki belőle. Megszakításokkal több mint tíz éven át kutattam ezt követően Zürichben, Berlinben és Chicagóban az iratait, megvásároltam több korabeli fotóját, ennek az eredménye ez a könyv, mely talán a helyére teszi kiemelkedő munkásságát.

Nem lesz svájci vagy tengerentúli kiadása?

Elsősorban az volt a célom, hogy szülőföldjén a helyére kerüljön a története. Sok problémát okozna az is, hogy a fotók s több dokumentum közlési jogát csak egyszeri alkalomra kaptam meg.

Varga Mária mióta él Svájcban?

A hatvanas években mentem ki, és eleinte a megélhetés végett templomi freskók restaurálásával foglalkoztam. Festőként aztán több egyéni kiállításom is volt Horvátországban, Svájcban, Szentendrén, sőt, az eszéki festők csoportos tárlatai keretében a hetvenes években Pécsre, a siklósi várba is eljutottak a munkáim. Továbbá Laskón, a szülőfalumban is van egy kis házam, ahová minden évben eljövök egy-két hónapra.

Ingázva Laskó és Zürich között

Varga Mária 1936-ban született Laskón, ahová ma is visszajár. Itt is nőtt fel, Szabadkán érettségizett, majd Németországban, Karlsruhében és a bécsi Képzőművészeti Akadémián tanult festőművészetet, Bécsben diplomázott 1961-ben. Egy ideig a laskói iskolában tanított, majd a hatvanas évek közepétől Svájcba költözött, ahol az 1956-ban emigráló Szakáts Péter orvos-fogorvossal kötött házasságot. Egy Zürich melletti faluban él, férje hét éve meghalt. Még napjainkban is fest, de már csak csoportos kiállításokat vállal. Egy fiuk van, Dániel, aki Svájcban közgazdászként dolgozik.
 

 
Hírlevél







Twitter
 

Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége | Minden jog fenntartva © 2008