mazsihisz.org
Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége
Eseménynaptár
2017. December « | »
H K Sz Cs P Sz V
        1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 31
Szavazó

Mai szülinapos: Szántó Piroska és a 110 éves Ámos Imre két magyar zsidó képzőművész

2017-12-07 16:17:24
AJÁNLD ISMERŐSÖDNEK Cikk ajánlása    NYOMTATÁS Nyomtatás    Betűméret növelése Betűméret Betűméret csökkentése  
Share   Megosztás

Szántó Piroska valóságfelettien izzó színvilágú képeiből az elmúlástól sem zavart életöröm maradt ránk, az ember által formált természet melankolikus eufóriája, kortársa, a magyar Marc Chagall lebegő figurái a megváltás, az Ég felé keresnek utat a közelítő pusztulás elől.


sz__nt_____mos_12_07.jpg
Szántó Piroska, Ámos Imre
 

A század elején született zsidó lányok és fiúk, az emancipáció második-harmadik nemzedéke már nem volt híve a régi Magyarországnak, ahogyan hívei voltak anyáik és apáik. Az ő anyanyelvüket már Ady Endre tanította nekik és egy új, modern, még nem létező, igazságos Magyarországot tekintettek a hazájuknak. Fellázadtak liberális, a Monarchiát otthonuknak tekintő apáik ellen. Szántó Piroskát is a modernitás izgatta a képzőművészetben és a politikában egyaránt: az avantgarde és a szocializmus.

A Szocialista Képzőművészek Társaságában alakult ki világa, ez formálta figyelmét és érzékenységét, továbbá a nagy zsidó mester, Vajda Lajos művészete, róla itt írtunk.

Színei harsányak, nyersek és lázadóak voltak, az ember által alakított természet embertől ihletett és Istentől adott szabadságának keresztezése foglalkoztatta fiatalon is, a hatalmas kukricatáblák kollektív élete: a nap ereje, a nyár elevensége. Az ő forradalmi lendületük egy olyan korszakban tombolt, amikor a világ felett sötét árnyak gyülekeztek, Európa másfelé ment akkor is, mint az ő vágyaik, végzetesen másfelé. Az a félszeg, csúnyácska fiú, aki udvarolni próbált neki, nem egyetlenként, Vas István költő jobban látta ezt, verseiben hideg szkepszis szólítja meg Szántó Piroskát.

„Már beborult. Csavarogsz-e Budán még? Én sem igen.
Drága barátném, hol van a nyár? Csak a képeiden?”

A nyár visszaszorult a világból Szántó Piroska festményeinek színeibe. Mivel mindketten megmaradnak, megpróbálják újra megkeresni az új világot, amelyről Adytól hallottak még, gyerekkorukban és megkapják helyette az ’50-es éveket.

„Hol vannak már húsz év előtti eszméink? Megvalósulóban” - kommentál Vas fanyarul. És fanyarságból bőven jutott Szántó Piroskának is, írásban is finom és gúnyos ecsetvonásokkal vázol jellemeket, két-három vonallal mindenkit megmutat, ragyogó és informatív portrékat ír a nagy kortársakról, például Ottlik Gézáról, aki a Világ Igazaként a férjét megmentette és önmagáról. Tovább ragyogtak a vetések a képeken, megjelentek az illusztrációi, amelyekből talán a leginkább ismerhetjük, például a Radnóti Miklós-köteteinkben. A színek az évek múlásával egyre élesebbek. És megjelenik a szentendrei kert, ahová az ifjúság kötődik és az időskor is Szentendréhez kapcsol már. Most az életút tele közelít és újra kinyílik a képeken a tavasz, a veszélyeztetett tavasz.

Csapzottan tarka lett az a fényteli kerted,
Későn süt fel a nap, hamar homálylik,
Elfagytak, feketednek
Napraforgóid, dáliáid,
Még nyílnak, őszien égnek – már nem sokáig –
Napszomjas, késő helianthusok:
Az elmúlásból is itt körül az világít,
Ami nekünk meg nem adatott.

Vas István verse olyan, mint egy Szántó Piroska-kép, lassan összefonódik az, amit mindketten csinálnak.

„A rohamosan pusztuló népi kultúrával és a tradicionális morális értékek felszámolódásával való szembesülés inspirálta az 1960-as évek végétől kezdődően esendő útszéli keresztekről, meggörbült pléhkrisztusokról, málladozó temetői piétákról lapidáris egyszerűséggel festett csoportját” – írja a wikipédia. Minden, ami él, mint hajdan a nyár és a budai séták, minden, ami él, de tudható, hogy már nem sokáig, Szántó Piroska képeibe költözhet.

A rendszerváltás utáni évtizedben mennek el, az elején Vas, azután Szántó Piroska a végén. És továbbra is világítanak a színek a művészet megváltásában.

„És érthetetlen szenvedésed
Hétszer boldog szépségre válik:
Mosolyodban kinyílnak a régen semmivé lett
Napraforgóid, dáliáid.”

Szántó Piroska pályája egy darabig együtt haladt Szentendre ihletésében Anna Margitéval, Ámos Imre feleségével. Velük tavaly foglalkoztunk, Ámos Imre 109. születésnapján.

Legyen áldás az emlékük.
 

 
Hírlevél







Twitter
 

Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége | Minden jog fenntartva © 2008