mazsihisz.org
Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége
Eseménynaptár
2018. Október « | »
H K Sz Cs P Sz V
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30 31        
Szavazó

A második világháborús bácskai magyar razzia áldozataira emlékeztek Csúrogon

2018-01-05 11:44:11
AJÁNLD ISMERŐSÖDNEK Cikk ajánlása    NYOMTATÁS Nyomtatás    Betűméret növelése Betűméret Betűméret csökkentése  
Share   Megosztás

A felelősségteljes politika tudja, hogy nincs megbékélés, ha nem beszélünk az áldozatokról, áldozatok pedig minden oldalon voltak, és ha hallgatunk mások áldozatairól, akkor a sajátjainkat is megsértjük – hangsúlyozta Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) és a vajdasági tartományi képviselőház elnöke csütörtökön Csúrogon, ahol a hetvenhat évvel ezelőtt magyar razzia áldozataira emlékeztek.



A településen a történészek szerint 900-1300 ártatlan szerb és zsidó esett áldozatául a megszálló magyar erők által elkövetett mészárlásnak 1942-ben.

A megemlékezés gyászmisével kezdődött az egykori vesztőhelyen, a múzeummá alakított Topalov-raktárban. Pásztor István beszédében kiemelte: mindig minden szavakkal kezdődik, és ahogy „nincs háború, amely ne szavakkal kezdődött volna (.), úgy megbékélés sincs a megbánás és a sajnálat hangosan kimondott szavai nélkül”. Nincs megbékélés addig, amíg nincs válasz arra, hogy milyen célból kész az ember egy háborúban gyilkolni vagy meghalni, mi a bűn és mi a büntetés akkor, „amikor a törvények hallgatnak” – fogalmazott a VMSZ elnöke, aki úgy folytatta: minden évben ezekre a kérdésekre keresik a választ a megemlékezéseken.

A magyar razzia 1942. január 4-én kezdődött Csúrogon, majdnem egy hónap alatt Vajdaság-szerte több ezer áldozata volt. Az úgynevezett hideg napok egyik kicsúcsosodása az újvidéki mészárlás volt, amikor – a szerb történészek szerint – három nap alatt összesen 1800 szerbet, zsidót és romát gyilkoltak meg a magyar csendőrök. Az 1942-es „hideg napok” után két és fél évvel, az 1944. október 17-től 1945. február 1-ig tartó jugoszláv katonai közigazgatás idején Tito partizánjainak megtorló akcióiban becslések szerint legalább 20 ezer délvidéki magyar halt meg.

A vajdasági mészárlás fő felelőseit a háború után kiadták a Josip Broz Tito vezette Jugoszláviának, ahol háborús bűnösökként kivégezték őket.

Csúrogon 2013 júniusában közösen hajtott fejet az áldozatok emléke előtt Áder János magyar és Tomislav Nikolic szerb elnök. A szerb áldozatok emlékének szentelt múzeumot a Topalov-raktárban a magyar kormány támogatásával alakították ki, a Tito partizánjai 1944-es megtorlásának áldozatául esett magyarok emlékművének felépítését pedig a szerb kormány támogatta. (MTI)
 

 
Hírlevél







Twitter
 

Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége | Minden jog fenntartva © 2008