Közbeszerzési dokumentáció a Herzl téren tervezett megelőző védmű kiépítésre
Mazsihisz pályázatok 2018
Zsidó ünnepek 5779
Hitközségi jogsegélyszolgálat
Tudomány rovat
Magyar zsidó adatbázis
Mazsihisz ingatlanok / Eladás, bérbeadás
Magunkról
Elérhetőségeink
Mazsihisz hírek
Zsinagógák
Külföldi szervezetek
Magyar zsidó történelem
Zsidó sajtó
Judaizmus
Holokauszt
Linkgyűjtemény
A zsidó konyha
BZSH Alapszabály
Mazsihisz Alapszabály
Mazsihisz letölthető logó
Közbeszerzési dokumentáció Rumbach zsinagóga
Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége
Eseménynaptár
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
Szavazó
Az idegenség izraeli írója: elhunyt Aharon Appelfeld
2018-01-05 12:57:36 |
Cikk ajánlása |  |
Nyomtatás |  |
Betűméret |  |
|
Izraelben élt, mert életben maradhatott, de nem Izraelhez tartozott, hanem a bukovinai gyerekkorhoz, amelyet meggyilkoltak a holokausztban, az édesanyjához, akit gyerekkorában elveszített. Róluk, rólunk, Európáról a Biblia tömör és súlyos nyelvén, röviden, bonyolultan és mégis világosan. Idegen volt és ő volt Izrael egyik legnagyobb írója.
Inkább kisgyerek, mint kiskamasz, amikor elvesztette, illetve dehogy elvesztette, meggyilkolták az édesanyját a Szovjetuniótól Romániához visszatért Bukovinából, amelynek egykor volt gazdag és eleven zsidó élete. Együtt vitték az apjával koncentrációs táborba, ő kisgyerekként megszökött, az orosz katonáknak főzött, amikor elérte őket. Számtalan majdnem-anyanyelve idegenné vált számára, miután életben maradt, eltöltött némi időt maradéktalanul hazátlanként egy táborban és a leendő Izraelbe távozott. Anyanyelvei elnémultak, kivált a német, a sokkultúrájú világgal együtt, amely az otthonuk volt, ahogy az édesanyja sem szólt már hozzá. Meg kellett tanulnia a nyelvet a semmiből, amely írásainak anyanyelve lett. Minden író idegen, ahogy Kafka belátta, ő azonban minden idegenek között a legidegenebb volt. Az új állam újjáéledő nyelvén kellett beszélnie az elvesztett otthonokról, azokról, amelyekbe nem volt többé semmilyen visszatérés. Rólunk beszélt, miközben a holokausztról beszélt, a hiányról, a fájdalomról és az idegenségről, minden önsajnálat nélkül, a Tóra és a zsoltáros Dávid nyelvén súlyos novellákban és opálos fényű regényekben. A nyelvváltás nagyon keveseknek sikerül, ő a héber nyelv mesterévé vált, a hontalanságban rendezte be írói birodalmát, ahogy a barátja, Philip Roth mondta.
A holokausztról írt, de elsősorban nem a holokausztról, mint történelmi eseményről, hanem a holokausztról, mint világállapotról és világhíre nem tette kevésbé otthontalanná. De azt lehet remélni, hogy talán csak ezen a világon, hogy az Eljövendő Világban megszólalnak majd az elnémult nyelvek és úgy, ahogy még ezen a világon találkozott hosszú évek után az édesapjával, akit a holokauszt során szem elől veszített, úgy találkozik majd az Eljövendő Világban az édesanyjával újra.
Áldott az Igaz Bíró, legyen áldás Aharon Appelfeld emléke.
