mazsihisz.org
Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége
Eseménynaptár
2017. Május « | »
H K Sz Cs P Sz V
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30 31        
Szavazó

Auschwitz

AJÁNLD ISMERŐSÖDNEK Cikk ajánlása    NYOMTATÁS Nyomtatás    Betűméret növelése Betűméret Betűméret csökkentése  
Share   Megosztás

AUSCHWITZ


Az egykori osztrák-magyar Galícia területén fekvő kis vásárváros, a lengyelországi Auschwitz (Oswiecim-Oswiecim) mellett megalapított (1940. április 27. illetve május 1.), 1940 júniusában megnyitott és mindvégig folyamatosan tovább­épített gyűjtőtáborban az SS - szinte az első perctől kezdve Adolf Eichmann felsobb irányítása mellett-az 1942 és 1944 nyara között legnagyobb teljesítményt nyújtó megsemmisítő tábort rendezte be. A kiürített falvak helyén az illetéktelenek elől szigorúan elzárt járást (Amtsbezirk) -érdekeltségi körzetet (Interessengebiet) - szerveztek. Az eredeti munkatáborban, amelybol a későbbi főtábor (Stammlagerl Auschwitz lett, 1941. szeptember 3-án 600 szovjet hadifoglyot és 250 más foglyot elgázosítottak, kísérleti céllal: ki akarták próbálni embereken a mérgesgáz (kéksav / ciángáz / ciánhidrogén -hidrogén-cyanid,ipari nevén: Zyklon B) hatékonyságát.(A Szovjetunió nem írta alá a hadifoglyokkal való bánásmódot szabályozó genfi egyezményt, ezért választották a szovjet foglyokat a gázkísérletek tárgyául.) Ezt követoen kidolgozták a tömeges elgázosítás technologiáját és a közelben felépített nagy melléktáborban, Birkenauban (Brzezinka-Auschwitz-II) ahol a német állam az egész falu területét kisajátította, rövid idő alatt a foglyokkal felépítették az eljáráshoz szükséges berendezéseket. Birkenau eleve munka- és haláltábornak épült. Az első transzportok, Szlovákiából, illetve Franciaországból 1942. március legutolsó napjaiban érkeztek meg.

Ezeket már azonnali megsemmisítésre szánták, az első tömeges elgázosításra 1942. május 4-én került sor. Birkenauban négy gázkamra épült, és a hozzájuk tartozó óriási krematóriumok (1942-43), kettő közvetlenül a tábor közelében, két kisebb, pedig egy kis fenyő- és nyírfaerdő mögött. 1944 júniusában a vasúti síneket - három sínpárt - egészen a „ha­lálgyár"-akig elvezették, a szerelvények, köztük a magyaror­szágiak, szinte a gázkamrák kapui előtt álltak meg Az auschwitzi melléktáborokban, amelyekből - a központtól kisebb-nagyobb távolságra-összesen 49 volt, a foglyok külön ide telepített vagy felállított hadiüzemekben (Buna Werke / Muvek, I. G. Farben, Krupp, Siemens stb.) dolgoztak, többek között Monowitzban (Monowice Buna-Monowitz Auschwitz IIl). Az auschwitzi munkatáborok foglyainak bal karjára, az alkaron, a belső könyökhajlatban, négy-, öt-vagy hatjegyű sorszámot és esetleg betűjelet is tetováltak s ezt a jelzést a továbbiakban a nevük helyett viselték; mintegy 405000 ilyen azonosító számról maradt fenn kimutatás. (A re­gisztrált foglyok közül összesen 65000 maradt életben.) Amikor az iparszerű tömeggyilkosság eljárásrendje kialakult Auschwitz-Birkenau megsemmisítő táborában a depor­táltak nagy részét az SS lágerszemélyzet rendszerint egyenesen a vagonokból vagy a vasúti sínek mellett kiépített szelektáló rámpákról hajtotta a gázkamrákba. Farkaskutyákat is igénybe vettek. A foglyok gyanakvását oly módon terelték el, hogy a gázkamra épületét zuhanyfürdonek álcázták. Az azonnali elgázosításra-szolgálati nyelven: „különleges kezelés" (SB / Sondoróehandlung)-elkülönített foglyokat, noket és gyermekeket, illetve férfiakat, öregeket, mindenkit meztelenül, beterelték, összezsúfolva őket, a zuhanyozónak mondott terembe, és ezután a hermetikusan lezárt helyiségbe felülről, zöld, gyári bádogdobozból beszórták a kristályos gázt, amely kiszabadulva 15-20 perc alatt végzett minden­kivel. Fogoly munkások különleges egységei (Sonderkommondo) sietve kiürítették a gázkamrát, és az SS szolgálatosok behajtották a következő csoportot. A kegyetlenségnek és a kegyelet hiányának nem volt mértéke: a foglyok, a gázkamrákban meggyilkoltak testéről ipari felhasználás céljából eltávolították a hajat, kitördelték nemesfém fogaikat stb. A transzportok bizonyos részét rendszerint életben, hagyták, hogy a következőknél ők legyenek a kiszolgáló munkásak (Aufraumungskommnndo). Az áldozatoktól elkobzott ruhaneműt és értéktárgyakat, a szabványos tömbökké beolvasztott aranykoronákat, gyűrűket, a briliánsokat stb. a táborból suru rendszerességgel elszállították, és Németországban felhasználták, vagy a Birodalmi Bank Svájcban értékesítette (Heydrich keresztnevéről: „Reinhardt-akció"). A gázkamrák, krematóriumok vagy a préda osztályozására szolgáló külön anyagraktárak („Kanada") mellett szolgálni a „kanadás" foglyoknak valamelyes esélyt jelentett az életben maradásra. Auschwitzban a haláltábor foglyain orvosi kísérleteket is végeztek, például, sterilizációt, mindig igen kegyetlenül, a megkínzottakat végül rendszerint elgázosították. Tanulmányi célra csontvázakat, koponyákat preparáltak. Különösen hírhedtté vált az auschwitzi kísérletező orvos. Dr. Josef Mengele ,a halál angyala", akit leginkább a törpék és az ikrek érdekeltek, s aki szeretett volna, ezt ugyan nem Auschwitz foglyaival, szőke, kékszemű árja óriásokat kitenyészteni; egyébként a lágerben gyakran ő vezette, személyesen, a beérkező szerelvények mellett a deportáltak szelektálását is, jobbra, balra, időleges kegyelemre, azonnal a gázkamrába. Csak Auschwitz-B Birkenauban mintegy másfél millió bizonytalanabb becslések szerint esetleg közel kétmillió embert ölt meg az 1944 késő őszéig (november 27.) fenntartott üzemelés során Rudolf Höss (Hoess) táborparancsnok legénysége. Késobb Auschwitz neve az egész Holocaust jelképévé vált.


hal__lt__bor.gif

 
Hírlevél







Twitter
 

Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége | Minden jog fenntartva © 2008