Vidéki zsinagógák

VIDÉKI ZSINAGÓGÁK

Baja

Debrecen *
Az egykori szabad királyi városba 1840-ben, Hajdúsámsonból települtek be az első zsidó családok. 1846-ban már fallal körülkerített temetőjük volt, 1848-ban nemzetőrök is kikerültek soraikból, 1852-ben alakult meg a hitközség. Az első templomot 1875-ben, az iskolát 1888-ban építették. A századfordulón új templomot, iskolát, hitközségi székházat, rituális fürdőt, pászkagyárat, 1909-ben polgári leányiskolát és a Kápolnás utcában ortodox templomot építettek. 1921-ben létrejött az első vidéki zsidó gimnázium Kardos Albert vezetésével. Schlesinger Sámuel főrabbi szellemi irányítása alatt a debreceni lett az ország legerősebb statusquo hitközsége. Ezen kívül ortodox és egy kisebb haszid közösség is működött itt.

Ebben a városban él ma a legnagyobb létszámú vidéki hitközség, amely központja a környék kisebb közösségeinek és a szórványban élőknek. Évente megrendezik itt a határon túli magyar nyelvű zsidó hitközségek és a magyarországi hitközségek vezetőinek, képviselőinek találkozóját, amely a Kárpát-medence zsidó közösségi életének egyik fontos eseményévé vált.

Egymás mellett áll a templom (a volt iskolai zsinagóga) és a székház. Az 1909-ben épült, eklektikus stílusu, arányos tömbje már messziről látható. (A város egykori, látványos nagyzsinagógáját a háború után lebontották.) Jellemzője a hármas ablak és kapukiképzés. Példamutatóan felújították a templom szép belső terét, díszítését, berendezését. A hitközségi székházban a díszterem, a klub, a Talmud Tóra-helyiség, az irodák mellett remekül főző neológ kóser étterem is működik. A hitközség vágodát és sütődét is üzemeltet.

Eger

Győr
Az egykori győri zsinagóga a 19. században épült historikus és szecessziós stílusban. Ma múzeumépületként szolgál, illetve kulturális rendezvényeknek ad otthont.

Benkó Károly pesti építész tervei alapján épült. 1870. szeptember 15-én avatták fel a templomépülethez kapcsolódó, kétemeletes iskolával együtt. A részletes kiviteli terveket az Örömy, Hencz és Bergh nevű pesti cég dolgozta ki, a kivitelező Fränkel Vilmos bécsi építész volt. A késő historizmus és szecesszió szellemében épített zsinagóga Győr egyik reprezentatív épülete lett. Hosszú ideig mintaként szolgált más városok zsinagógáinak építéséhez, mint a nagyvárosi környezetbe jól illeszkedő, nagy befogadó képességű zsinagógák méltó előképe.

1927-ben az ún. téli templommal bővítették az épületet, amely 1960 óta részben üresen állt: míg az iskolai szárnyban a Zeneművészeti Főiskola kapott helyet, illetve jelenleg is itt működik az imaterem. Azonban a templom használaton kívül maradt, így állapota fokozatosan romlott. A zsinagóga 1968-ban állami, 1993-ban városi tulajdonba került. 2003-ban elnyert címzetes támogatással és egyéb ráfordításokkal kezdődött meg teljes rekonstrukciója. A felújítás során az 1868-as állapotnak megfelelően alakították ki a nyolcszögletű központi teret, a kupola festésének rekonstruálását régi felvételek alapján végezték, a falfestés helyreállításához sablonok készültek. Központi terében és karzatain id. Vasilescu János műgyűjteménye állandó kiállításon tekinthető meg.

A zsinagógát a Széchenyi István Egyetem és a Városi Művészeti Múzeum közösen működteti. Kiváló akusztikájára építve, gyakran szerveznek itt koncerteket, s tömeges látogatottságú múzeumi előadásokat, tárlatvezetéseket, zeneművészeti eseményeket.

Hódmezővásárhely
A zsinagóga (Szent István tér 2.) a városközpontban áll, 1857-ben építették, majd 1906-ban Müller Gyula szegedi építész tervei szerint, szecessziós stílusban alapvetően átépí tették. Ekkor alakult ki a ma is látható, különlegesen gazdag homlokzatú épület. A templom tíz méterrel beljebb áll, mint az utca vonala. Előtte szép kerítéssel ellátott előkert van, a tervező így akart megfelelő teret, rálátást biztosítani a szűk utcában álló épületnek.

Az eklektikus felépítésű, sze cessziós díszítésű főhomlokzat tulajdonképpen egyetlen hatalmas kapuépítmény. Kapuíve alatt hármas kapuzat vezet az előcsarnokba. A kapuk felett hatalmas körablak. A homlokzatot hármas ív zárja, kőtáblával a tetején. A főhomlokzat sarkain két mozgalmas kialakítású, kupoláján Dávid-csillagot viselő torony van. A templombelső jellegzetessége, hogy a karzat mind a négy oldalon körbemegy, a frigy szekrény mögött van a kórus karzata. A homlokzaton megismert ritmusos ívek a belső rész ben is megjelennek, például a Tóra-szekrény kialakításánál. Az újonnan renovált és nemrég újból felszentelt zsinagóga az istentiszteleteken kívül kulturális célokat is szolgál.

Kecskemét
1801-ben megalakult a hitközség, 1814-ben egy lakóházban zsinagógát rendeztek be. 1820-tól már ingatlanuk is lehetett. Fürdo, iskola, rabbilakás, vágoda épült. Az egyre erosödo hitközség 1871-ben építette fel a ma is látható nagy zsinagógát. A deportálások elott 1431 zsidó élt a városban, közülük 1222 mártírhalált halt.

Nagyzsinagóga. A Rákóczi út és a Szabadság tér sarkán álló, Zitterbath János által épített nagyméretu templom a kecskeméti városkép egyik jellegzetessége. Építését 1864-ben kezdték meg és 187l-ben avatták fel. Az 1911-es nagy földrengés megrongálta az épületet, a hagymakupola megdo1t, a falak megrepedtek, a kupolát le kellett bontani. Baumhorn Lipót irányításával helyreállították a károkat, újból felépítették a ma is látható kupolát. Ez a zsinagóga a hazai romantika egyik legszebb példája. Az épület méretei: alaprajz 27 X 38,9 m, magassága 19,45 méter. Igen hangsúlyos az épület hármas kapuzatú, három kis és egy nagy díszes körablakkal ellátott középrizalitja. A rizalit pártázatos attikában zárul, ezen áll a híres hagymakupolás torony. A pártázatok és az azon levo kis tornyok teszik mozgalmassá a homlokzatot. Az épület belsejét átalakították - ez volt az elso olyan zsinagóga az országban, amelyet lebontás helyett külso architektúrájának megtartásával belül átépítették és ezzel az épület új funkciót kapott (Technika háza, TIT-székház). A példa azóta sok követore talált.

Mád
A mádi zsinagógát 1795-ben építették fel a Mádra költözött borkereskedő és termelő zsidó családok. A barokk stílusú zsinagóga mellett a településen híres talmudiskola is működött. Hosszú ideig békében együtt éltek a katolikus, a protestáns és az izraelita lakosok. Az 1848-49-es szabadságharc során a zsidók itt is, ahogy máshol is, Kossuthot támogatták. Az első világháború hősi halottai között is megtaláljuk a nevüket a település emlékművén.

1940-44 között a zsidókat deportálták / munkaszolgálatra hurcolták. Közülük mindössze 40-en tértek vissza ám 1950-56 között ők is elhagyták a községet. A zsinagóga ettől kezdve folyamatosan pusztult, bár több terv is született a hasznosítására, ezek végül nem valósultak meg. Sokáig romosan, ledőlt oromfallal állt, mígnem a 2002-2004-es restaurálás visszaadta az épület eredeti pompáját.

Makó
A makói Ortodox zsinagóga a város egyik páratlan értékű és szépségű épülete, Makó egyetlen jelenleg is álló zsinagógája, egyúttal Magyarország második legnagyobb ortodox zsinagógája.

Az egyhajós zsinagóga 1895-ben épült fel romantikus stílusban az 1872-ben önállósult ortodox közösség által. Harmonikusan illeszkedik a mellete lévő lakóházhoz, amelyet a Giba-féle térkép 1824-ben zsidóházként tüntet föl. Eleinte imaházként, tűzelőtárolóként, gondnoki lakásként használtak. Az ortodox zsinagóga felépülése után téli imateremmé alakult át, mivel fűthető volt.

Homlokzata lécsőzetes, hármas tagolású, az épület maga Északnyugat-Délkelet tájolású. Külső mérete 9,30×20 méter. A homlokzathoz két toldalék kapcsolódik, a kórus feljáró és az udvari bejáró. Előtte féltetős belépő található. Belső udvarában emlékpark található a mártírok emléktábláival.

Belsejében téglából készült emelvényen áll a kovácsoltvas ráccsal körülvett bima, vagyis a Tóra-olvasó asztal. A Tóra emelvényt a zsinagóga keleti falához építették. A fal díszes festésén Júda oroszlánjai láthatók, mancsukban Mózes kőtábláit tartva. A mennyezetre arany csillagokat festettek, amik az égboltot jelképezik. Az épület belseje később kettős karzattal bővült.

Az épület az 1990-es évekre igen rossz, közel életveszélyes állapotba került. 1999-ben döntés született helyreállításáról. Egy évvel később a MAZSHISZ támogatásával, valamint a hívek adakozásából elkezdődött a felújjítás 80 millió forint értékben. A zsinagógát 2002-ben avatták fel újra.

Miskolc (Kazinczy u.) *
Az 1861-1863 között épült zsinagóga a magyar romantikus építészet egyik kiemelkedő alkotása. Az a Ludwig Förster tervezte, aki többek között a pesti Dohány utcai zsinagógát is jegyzi.

A zsinagóga háromhajós, de kívülről bazilikás megjelenésű. A főhajó oromzatán - ami enyhén a mellékhajók fölé emelkedik - Mózes-táblák láthatók. A főhajó tengelyében, az oldalhajók magasságában helyezkedik el a nyolc ívből, az azokat meghosszabbító, majd nyolcágú csillagokat körülzáró pálcikákból álló kerékablak. Közvetlenül alatta, s a főbejárat fölött a homlokzatot négy, félkörívvel záródó nagyméretű ablak töri át. A főbejáratot közvetlenül egy-egy neoromán oszlop és az azokra ültetett félkörív keretezi. A kapuszárnyat igen míves, neoromán motívumokat idéző kovácsoltvas pántok díszítik.

Az épület előteréből három, félköríves nyílású ajtó vezet a főhajóba. A belső tér öntöttvas szerkezete a tervező Föster működésére jellemző. A vasszerkezet díszítő tagozatai a bizánci, a román és a neogótikus stílust egyaránt megidézik.

A zsinagóga eredeti berendezését 1864-ben (a konzervatív szemléletű hívők tiltakozása miatt) átalakították, átrendezték. Az enteriőr gazdagságát a térélményen túl fokozza a gazdag asztalosmunka, amely részben miskolci, részben pesti mester tehetségét dicséri. A falfestés a teljes felületet kitöltő szalag- és csillagmotívumokból, illetve azok kombinációjából áll. A falfestéssel harmonizált a vasszerkezetek egykor meleg olajzöld színe és plasztikus tagozatainak aranyozása.

A Déryné és Kazinczy utca közötti, kelet-nyugati hossztengelyű telek fekvése szinte kínálta magát az építőknek, hiszen a tájolási kötöttségek nem okoztak gondot az épület utcaképbe illesztésénél. A felújításra váró zsinagóga külseje ezért nem hívja fel magára a figyelmet, bár jelenleg is őrzi eredeti megjelenési formáját.

A Déryné utcáról nyíló kapualjban elhelyezett márványtáblák a Miskolcról és környékéről 1944-ben elhurcolt zsidóságának állítanak kegyeletes emléket.

Nagykőrös*
Nagykőrös legfiatalabb temploma, a Patay és a Rákóczi utca sarkán álló Zsinagóga 1925-ben épült. Felépítését az első zsidó imaház sok idővel megelőzte, hiszen a nagykőrösi zsidó hitközség 1794-ben keletkezett, szervezett hitélet pedig templom nélkül elképzelhetetlen volt. Az első imaház a hagyomány szerint a Liliom (mai Reviczky) utcában állt, de hamar kicsinek bizonyult, ezért a szent helyet később áttették Szalay József belvárosi kúriájába - a mai ifjúsági házba - , amit ugyancsak hamar kinőttek a hívek. Az első zsinagógát a Csokonai utca 1. szám alatt alakították ki egy lakóház átalakításával. Ennek avatásán hangzott el az első magyar nyelvű zsinagógai beszéd Magyarországon 1817-ben. A hagyomány szerint itt tartottak először magyar nyelvű istentiszteletet is 1845-ben, és az istentisztelet azóta is magyar nyelven folyik. Az első zsinagóga barokk stílusú épülete többszöri átalakítás után az 1911-es földrengés alkalmával olyan erősen megrongálódott, hogy lebontásra szorult.

A lebontott épületből a mai zsinagóga tanácstermébe került beépítésre a régi Frigy-szekrény (Tóra-szekrény), míg egy ablaka egy nagykőrösi iskola épületében található. Már ennek az épületnek a létrehozását is óriási közadakozás előzte meg, ami még inkább jellemezte a mai zsinagóga felépítését. Több mint 800 személy pénzadománnyal, mások építőanyaggal, munkálatokkal segítették az építkezést. A zsinagóga terveit Molnár Lajos nagykőrösi építészmérnök készítette 1924-25-ig, a kivitelezési munkálatokat Szarvas György építész végezte. A főkaput Glüksmann Hermann építette, a szentély Klein Regina jóvoltából készült el. Az eklektikus épület főhomlokzatának jellegzetessége a hármas tagolás, az erős kiülésű pártázatos főpárkány, a tetődísz, a főbejárat feletti szamárhátíves, mélyített faltükör és kétoldalt az emeleti karzatra vezető lépcsőházak sztalaktit motívumos díszítése. Az utcával párhuzamos oldalhomlokzaton szamárhátíves falmezőben két szinten három-három ablak és sztalaktit díszítésű bejárat látható. A templombelső kialakítása hagyományos, igényes kivitelezésű. A templomban 180 ülőhely van, a holocaust idején a padok nagy részét elégették, az utóbbi időben az erkélyen lévők is helyreállításra kerültek, de az oldalhajókban lévő -gyerekek részére fenntartott- padoknak csak a helye látszik.

A bejárattal szemben találhatjuk a Frigy-szekrényt, ahol az istentiszteleten felolvasott, kézzel írt pergamen Tóratekercseket őrzik. Előtte örökmécses ég. (Egy épületet csak akkor alkalma zsinagógának, ha abban megtalálható a Frigy-szekrény, és az Örökmécses.) A főhajóból nyíló kis helységben alakították ki az a helyet, ahová az elszakadt, tönkrement imakönyveket „temetik”. Az előcsarnok fekete márványtáblájára azoknak a zsidó katonáknak a nevét rótták fel, akik az I. Világháborúban életüket áldozták a hazáért. A nyilas uralom idején a táblát a magyar fasiszták összetörték, a templom 80 éves évfordulójára restaurálták az elpusztult részeket fehér márvánnyal pótolták. A szentély mellett pedig annak a 414 férfinak, nőnek, gyermeknek a nevét olvashatjuk, akiket Auschwitzban, munkaszolgálaton vagy a mártíromság többi útjain gyilkoltak meg.

A templom felszentelése 1925. augusztus 27-én nagy ünnepség keretében történt, amelyen részt vettek a különböző egyházak és szervek vezetői valamint a környékbeli hitközségek képviselői. A korabeli sajtó elragadtatással így írt a nagy eseményről: ,,Nagy érdeme Nagykőrös zsidóságának, hogy összekovácsolódott egyházához való ragaszkodásában, hogy a legszegényebbtől kezdve a leggazdagabbig minden kőrösi zsidónak megnyílt a szíve és az erszénye, hogy mielőbb felépüljön a monumentális épület, mely kibírja évszázadok viharát...”

Ha évszázadokról még nem is beszélhetünk, de az elmúlt több mint 80 év alatt sok mindent átélt, ám ma is eredeti szépségében pompázik a gyönyörű épület. A kis számú ám erősen vallásos közösség szépen rendben tartja templomát, a ’90-es évek elején a hívek adományaiból újították fel kívül-belül. 2005-ben a 80. évfordulóról ünnepélyesen emlékeztek meg.  A Zsinagóga nemcsak a nagykőrösi, de a környékbeli zsidóságnak is imahelyül szolgál, mivel a Duna-Tisza közén már csak két működő zsidó templom van. A Nagykőrösi Zsinagóga is csak néhány vallásos zsidó családnak köszönheti, hogy a vallásüldözés idején is megőrizte eredeti funkcióját.

A zsidó hitközség első ízben 1802-ben választott rabbit Mandel Farkas személyében, aki Neufeld Wolf néven is szerepelt, 1911-től 2006.-ig nem volt választott rabbija, ekkor iktatták be a rabbiszékbe Róna Tamást. A Nagykőrösi Zsinagóga nem csak imahelyül szolgál, de gyakran ad helyet különlegesen szép hangversenyeknek is, amelyeken felekezeti hovatartozás nélkül bárki részt vehet.
 

Nyíregyháza
A romantikus elemeket hordozó ortodox zsinagóga Baumhorn Lipót tervei alapján épült 1924-32 között. A zsinagógai térbe lépve megpillanthatjuk az emelvényt, ahol a Tórát olvassák fel, mely középen található, szemben pedig a keleti fal, középen az oszlopokkal keretezett frigyszekrény, ahol a Tórát őrzik.

A frigyszekrényt a zsinagógai tértől függöny választja el. A mennyezeten és a falakon festmények találhatók, ezek nem alakokat ábrázolnak, hanem törzsek és a csillagképek jeleit, bibliai jeleneteket és a zsidóság vallási szimbólumait. A festményeket Z. Szalay Pál nyíregyházi művésztanár készítette.

Pápa
A Petőfi utcában álló pápai zsinagóga valaha Veszprém megye legnépesebb zsidó közösségének temploma, Magyarország harmadik legnagyobb zsinagógája volt. A második világháború óta nem használják egyházi célra, ma rendkívül elhanyagolt állapotban van, felújításra szorul.

A klasszicista stílusban épült zsinagóga rendkívül puritán megjelenésű, impozáns tömbjét csak a két sorban elhelyezett ikerablakok, illetve keleti és nyugati oldalán a két nagyméretű körablak töri meg. A kétemeletes épület kimagaslik a környező földszintes házak közül. Oldalfalainak hossza 21,36 és 31,87 méter, belső területe 398 m², belmagassága 19,6 méter, főhajójának területe 10,20 x 21,23 méter. A földszinten és az alsó karzaton nyolcszáz férfi fért el, a nők helye a második emeleti karzaton volt.

Az épületnek öt kapuja van. A díszes, korinthoszi oszlopok által közrefogott főbejárat nem az utcáról, hanem a nyugati oldalon egy kis udvarból nyílt; ez ma befalazva áll. Timpanonjában egy idézet volt olvasható Mózes második könyvéből, héber nevén a Sömotból: ועשו לי מקדש ושכנתי בתוכם („És készítsenek nékem szent hajlékot, hogy ő közöttök lakozzam”, a 25. rész 8. verse).[6] Ennek a kapunak pontos mása a Petőfi utcai bejárat, felette a Zsoltárok könyvéből vett idézettel: זה השער ליהוה צדיקים יבאו בו („Ez az Úrnak kapuja; igazak mennek be azon”, a 118. rész 20. verse). Mára mindkét felirat leomlott, csak egy részük látható. A Petőfi utcai kapura sárga festékszóróval az RSZA feliratot fújták, ami talán az ismert rabbi, Shlomo Zalman Auerbach nevének rövidítése. Az Erkel utca felőli kapu jóval egyszerűbb kialakítású, felirata nincs. A főbejárattól jobbra és balra egy-egy kisebb ajtó áll, ezeken keresztül lehet feljutni a karzatokra.

A zsinagóga belső terét a kettős oszlopsor három hajóra osztja, a főoszlopokat négy-négy oszlopra támaszkodó árkádsorok kötik össze. A főbejárattal szembeni keleti oldalt leszámítva kétszintes karzat öleli körül: az első emeleti karzatot vaskos, négyszögletes oszlopok, a második emeletit kecses korinthoszi oszlopok tartják, majd a legfelső szintet az egész teret átívelő boltozat zárja le. A zsinagóga építésekor a karzaton második emeletén egy orgonának is helyet hagytak, ez azonban a neológ irányzat háttérbe szorulása miatt végül soha nem került a helyére. A karzatok egykori díszes kovácsoltvas korlátjának mára nyoma veszett. A több évtizednyi elhanyagoltság ellenére a falak klasszicista, illetve a főoszlopokon növényi ornamentikát idéző festése a legtöbb helyen megkopva ugyan, de ma is látható.

Az épület keleti oldalán áll a tóraszekrény, melyben egykor negyven-negyvenöt tóratekercset őriztek; formája az épület vele szemben levő főbejáratát idézi.

További anyagok:
Mezei Zoltán József: A pápai zsinagóga
Prof. rabbi Schőner Alfréd:"...Te adsz Uram fényt az emberek szemébe..."

Pécs*
A Magyarországon fennmaradt és működő zsinagógák közül talán az egyik legszebb a pécsi. A zsinagógát négy évig tartó építési munka után 1869-ben avatták fel. Romantikus építészeti stílusban készült, Feszl Frigyes, Gerster Károly és Kauser Lipót tervezték. Mindhárman a 19. század jeles magyar építőművészei voltak. Az építkezés kivitelezője Ivánkovics István volt.

A zsinagóga 23,3 m széles, 32,35 m hosszú és 18,73 m magas. Belseje ma is eredeti állapotát mutatja. Az épület külső felújítására 1980-1983 között került sor. A zsinagóga utcai főbejárata az épület belső szintjéhez képest néhány lépcsőfokkal lejjebb található („A mélységekből kiáltok fel Hozzád, Uram!”). A neológ rítusú zsinagóga főhomlokzatának közepén az óra feletti félkörívben az eredeti héber nyelvű szöveg olvasható: „Az imádság háza minden nép számára”. A homlokzaton legfelül a frigytáblákat láthatjuk a Tízparancsolat számjegyeivel. A zsinagóga belső tere hármas osztatú.

A kétemeletes karzatokra még ma is csak az udvari főhomlokzat oldalbejáratain lehet bejutni. A karzat, valamint az alsó padsorok és oszlopok harmonikus térelosztást biztosítanak. Az orgona ipartörténeti érték, hiszen a volt pécsi Angster Orgonagyár első gyártmánya – ma már elektromos működtetésű.

A zsinagóga méretei is jelzik, egykor milyen népes (közel 4000 fős) hitközség élt itt. A vészkorszakot követően azonban sajnos ma már csak alig 300 fősre becsülhető a pécsi zsidóság létszáma. A Tóraolvasó asztalon látható a Könnyek Könyve, melyben a koncentrációs táborokban elpusztított 3022 mártír neve olvasható. Néhányukról botlatókővel is megemlékeznek. (Porosz Péter)

Soproni ó-zsinagóga
A középkori zsinagóga a zsidóság történetének európai jelentőségű emléke, amit Sopron zsidó lakossága 1300 körül építtetett és 1526-ig, a zsidók Sopronból történt kiűzéséig használt.

A zsinagóga két késő középkori épület udvarán áll. Az Új utcát 1526-os kiűzetésükig gazdag zsidó kereskedőcsaládok lakták. A zsidó közösség a XIV. század legelején építette első imaházát, amely ma a zsidóság életét bemutató kiállításnak ad helyet.

Az épületet példamutató kutatómunkával tárták fel, láthatók gótikus ívei, kőbordái és rózsaablakai. A nagyterem keleti oldalán találjuk az Áron-fülkét, amelyet gazdagon tagolt kőkeret vesz körül - itt őrizték a tóratekercseket.

Istentisztelet alkalmával innen emelték ki, ünnepélyesen felmutatták, majd a szószékre vitték őket. A szószék hatszögletű, emelt podeszt, a tóratekercsek számára fenntartott, keletre néző olvasópulttal. A nagyterem mögött található a nők imaterme. A nők elkülönítése ősi szokás, és ez a külön imaterem az egyik legkorábbi Európában. Az alámerülésnek nagy szerepe volt a zsidó vallásban, a megtisztulást jelentette. A rituális fürdőből csak a földbe mélyedő, kőből falazott kis kút maradt meg.

Szeged*
A zsinagóga legszebb része a kupolabelső, mely a világot szimbolizálja, tartóoszlopai pedig az erkölcsi világot meghatározó munkát, kultúrát és a jó cselekvést. A kupoladob 24 oszlopa a nap huszonnégy óráját, fölötte a csipkebokor virágai a hitet jelképezik. A végtelen tér élménye fogalmazódik meg a kupola növényzetet jelző, zöldesbarna díszítősorától egyre sötétülő, csillagos kék üvegburkolatában (Róth Miksa). Középütt a Dávid-csillag, s körülötte a Nap kivilágítható sugarai koronázzák az égboltot.

A világtájak felé irányuló fődongák mennyezetén a megfelelő napszaki imák olvashatók héberül. A falakon látható feliratok egy szent-pétervári múzeumban őrzött, i. sz. 916-ból származó biblia kéziratbetűinek alkalmazásai.

Az impozáns márványoltár záróköve - mely az építés történetének leírását takarja - jeruzsálemi márványból van. Az izsópnövényt ábrázoló, fémpántokkal díszített frigyszekrény ajtaja, az ősi frigyládához hasonlóan Nílus-parti sittimfából készült. A szekrényben thóratekercsek vannak, rajtuk héberül Mózes öt könyve olvasható. A frigyszekrény fölött függ a finom művű örökmécses, még feljebb a kiskupola - az épület nagykupolájának leegyszerűsített mása - magasodik. Mögötte van az orgona. Az iparművészeti remekű, részben aranyozott, bronz gyertyatartók, Titus római császár diadalívének domborművei a Biblia leírása alapján készültek, féldrágakövekkel díszítettek. Figyelemre méltóak a templom művészi szépségű ablakai is: a földszintiek a liturgiai év eseményeit örökítik meg.

A főbejárat fölötti legszebb ablakcsoport a történeti visszaemlékezés ablaka. Közepét a régi és az új zsinagóga képei díszítik. A régi épület bal sarkához festett csónak, az árvízre emlékeztet. Az előcsarnok márványtábláival és a két fekete kőkoporsóval a koncentrációs táborok áldozatainak állítottak emléket.

 

Szombathely
A monumentális, akkortájt modernnek számító templom Magyarország első tornyos zsinagógáinak egyike. Stílusa a romantikából az ekelektikába fonódó kor építészeti elemeit ötvözi. A templom külső díszítőelemei a keleti világot is idézik. A sokszög alakú hagymakupolás két torony, a csipkézett oromzatok, a kis bástyák, a gótikus ablakok és a nyerstégla homlokzatok együttese reprezentatív külsőt eredményezett. A zsinagógát Ludwig Schöne bécsi építész tervei alapján 1880-ban építették. A jelentős egyházi épületek Vas megyei tervezője mellett Kirchmayer Károly neve is szerepel az engedélyezési terven.  A Zsinagóga 1975-től - belső átalakításokkal - hangversenyteremként áll a város polgárainak a szolgálatában. Falai között a Szimfonikus Zenekar előadásain kívül a Bartók Szeminárium nyitókoncertjei, karmesterversenyek, valamint egyéb rangos rendezvények zajlanak.

Tokaj
A 18. sz. második feléből származó térképek már ábrázolnak – a város templomain, középületein, szárazmalmain kívül – egy „L” alakú épületet, az akkor még a maitól eltérő partvonalú Bodrog mellett. A kamara levéltárában fennmaradt 18. sz.-i felmérés alapján megállapítható, hogy ez az épület az egykori Ser- és pálinkafőző. A feltehetően kamarai tulajdonban lévő épület később a helyi izraelita egyház birtokába kerül, ekkor válik az épületből lakóház és hitközségi iskola. Az egyszerű, ma már csonka tömegű épület – melynek Bodrog felőli szárnya az 1890-es tűzvész alkalmával elpusztult – az idők folyamán jelentősen átépült. Ugyancsak az 1890-es tűzvész alkalmával pusztult el a hitközség régi kis zsinagógája is. Ennek helyén épült fel hatalmas összefogással és költséggel még az 1890-es években a ma is álló zsinagóga, amely egészen a II. világháborúig a tokaji zsidóság vallási, szellemi és kulturális életének központja volt. Az épület – jellegzetes mór stílusú homlokzataival, öntöttvas oszlopos, karzatos belső terével, festett belső falaival, színes üvegablakaival – a magyarországi romantikakori zsinagóga-építések egyik késői példája.

Vác, Eötvös utca 3.
A Váci Izraelita Hitközség önkéntes adományából 1861-ben kezdték el a zsinagóga építését, az Eötvös utca 3. szám alatt lévő telken, Abbis Cacciari olasz származású építőmester tervei alapján. A párját ritkító romantikus stílusban épített zsinagóga épületét 1864 októberében avatták fel. A vészkorszak idején az épület a váci gettó központja volt, a deportálást követő napon a német katonák és a nyilasok a berendezési tárgyakat és a bútorokat összetörették a munkaszolgálatosokkal és elégették. Az épület 1962-ben tanácsi tulajdonba került, felújításáról nem gondoskodtak, raktárnak használták. A tető folyton beázott, több helyen beszakadt majd teljesen beomlott, a falak is omlani kezdtek több helyen, bedőltek. Az épületet 1997-ben életveszélyesé nyilvánították, és a lebontását tervezték. A romos épületet a Turai család 1998. szeptember 14.-én visszavásárolta és közben újjáalakult hitközség tulajdonában adta. A felújítás 1999-ben másfél évig tartó különböző szakértői vizsgálatokkal, óv intézkedések megtételével, a tervek elkészítésével kezdődött. A 2002-2003 között tartó sikeres felújítási munkák elvégzésének köszönhetően az épület megmenekült a végső pusztulástól. Elkészült az új tetőszerkezet, eredeti formájában vissza lett állítva az épület teljes homlokzata és a nyílászárók is a helyükre kerültek. A belső felújítás 2004-től vette kezdetét és jelenleg is tart.

Sokuk már nem funkcionál zsinagógaként; a jelenleg is működők neve után csillag szerepel.


Felhasznált források:
www.mazsike.hu, www.wikipedia.org, www.vendegvaro.hu, www.zsido.hu