Eseménynaptár
2014. Szeptember « | »
H K Sz Cs P Sz V
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30          
Szavazó
Mi a Mazsihisz technikai száma, amelyre várjuk az egyházaknak felajánlható 1%-ot?

Az athéni olimpiától Auschwitzig

2014-02-02 13:20:02
AJÁNLD ISMERŐSÖDNEK Cikk ajánlása    NYOMTATÁS Nyomtatás    Betűméret növelése Betűméret Betűméret csökkentése  
Share   Megosztás

Zsidók a magyar sportban


A 19. század végéig a sport elsősorban a vagyonos arisztokraták passziója és privilégiuma volt. Ekkortól azonban kettős folyamat indult el: a szabadidő ilyen eltöltése tömeges kedvteléssé, a korábban amatőr sport pedig profivá vált. Megjelentek az első sztárklubok és a nemzeti hősnek számító versenysportolók. Sokan közülük zsidók voltak.



Aranyemberek


Az első öt újkori olimpiáról a magyar versenyzők 11 aranyérmet hoztak el. Ebből ötöt zsidó sportolók szereztek. Zsidó volt első olimpiai bajnokunk is. 1896-ban, Athénben a mindössze tizennyolc éves Hajós Alfréd mindjárt két úszószámot is megnyert Magyarországnak. Hajós sokoldalú sporttehetségére jellemző, hogy később válogatott labdarúgó, majd pedig a nemzeti tizenegy szövetségi kapitánya lett. Építészként is jelentőset alkotott: nevéhez fűződik például a margitszigeti Sportuszoda, vagy a debreceni Aranybika szálló.

Aschner_Lip__t.jpgBr__ll_Alfr__d.jpghaj__salfr__d.jpg
Aschner Lipót, Brüll Alfréd, Hajós Alfréd


A későbbi nyári játékokon is gyakran álltak fel magyar zsidók a dobogó legfelső fokára. Az 1936-os berlini olimpia a náci Németország és Hitler erődemonstrációja volt. A négy atlétikai számot megnyerő afroamerikai Jesse Owens mellett, egy magyar zsidó lány, Elek Ilona is borsot tört a náci diktátor orra alá. Származása miatt az olimpia előtt kizárták a Honvéd Tiszti Vívó Klubból. Elek azonban nem zavartatta magát és briliáns vívással megverte a világot. A náciknak hatalmas fricska volt, hogy a zsidó lány a döntőben éppen egy német versenyzőt győzött le. Berlinben végül tíz aranyéremmel Magyarország első lett a lélekszámhoz viszonyított éremtáblázaton. Elek Ilona mellett Kárpáti Károly birkózó, Kabos Endre vívó, Bródy György és Sárkány Miklós vízilabdázók is bajnokok lettek.

Az országnak szerzett dicsőség azonban néhány év múlva már nem sokat nyomott a latban. Az olimpiai bajnokok elvileg kaphattak mentességet a zsidótörvények hatálya alól, de ez a kivételezés a gyakorlatban nem működött. A holokauszt alatt pedig számos kiemelkedő sportoló vált üldözötté. Petschauer Attila, az amszterdami (1928) és a Los Angeles–i (1932) aranyérmes kardcsapat tagja munkaszolgálatot teljesített Ukrajnában. 1943 januárjának egy dermesztően hideg napján őrei ráparancsoltak, hogy vetkőzzön le és másszon fel egy fára. Majd addig locsolták, amíg meg nem fagyott. A népszerű Braun „Csibi” József, 27-szeres válogatott focistánk szintén munkaszolgálatosként halt meg. Garai Jánost, a kétszeres olimpiai aranyérmes vívót Mauthausenben ölték meg. Az első magyar olimpiai bajnok, Hajós Alfréd hozzájuk képest tulajdonképpen szerencsésnek mondhatta magát: sokáig Budapesten bujkált, majd a gettóban vészelte át a nyilas terrort.

elekilona.jpg
Elek Ilona a berlini dobogó legtetején


Aki megelőzi Egerszegi Krisztinát


És ide kívánkozik még egy történet: Keleti Ágnesé, aki a magyar sporttörténet legsikeresebb tornásznője, minden idők legeredményesebb magyar női olimpikonja. Ötszörös olimpiai bajnok, de pályafutása során begyűjtött még három olimpiai ezüstöt és két bronzot is. Ezenkívül kétszer nyert felnőtt, négyszer pedig főiskolai világbajnokságot, és negyvenhatszor volt magyar bajnok egyéniben, hétszer csapatban. 1921-ben Klein Ágnesként született Budapesten. Óriási tehetség volt: már tizenhét évesen válogatott kerettag, de zsidó származása miatt a csapatba nem kerülhetett be. Édesapját és több családtagját a magyar hatóságok Auschwitzba deportálták. Sosem tértek vissza. Ágnes édesanyjával együtt, hamis papírokkal bujkált Budapesten. 1945-ig zsidó származása, a következő három évben a kommunista vezetés gyanakvása miatt nem vehetett részt világversenyen. 1948-ban, a londoni olimpiára esélyesként érkezett, de megsérült. Négy esztendő múlva Helsinkiben harmincegy évesen tudott nyerni. 1956-ban Melbourne-ben harmincöt évesen triplázott. A forradalom leverése után nem tért haza Ausztráliából, később Izraelben telepedett le. 2004-ben a Nemzet Sportolójának választották.

Keleti___gnes.jpgPetschauer_Attila.jpg
Keleti Ágnes és Petschauer Attila


Sportvezetők, mecénások

A zsidó mecénások és menedzserek kivették részüket a magyar sportélet intézményi infrastruktúrájának megteremtéséből is. Aschner Lipót, a Tungsram megalapítója több mint egy évtizeden át volt az Újpesti Torna Egylet (UTE) elnöke és fő támogatója. Ő építtette az Újpest stadionját is. Fischer Mór gépészmérnök a Magyar Labdarúgó Szövetség elnökeként dolgozott a húszas években. Brüll Alfréd sportújságíró nem csak a Magyar Testedzők Körének (MTK) vezetője és támogatója volt, hanem a Magyar Úszószövetség, a magyar és a nemzetközi birkózó szövetség elnöke, valamint a Magyar Labdarúgó Szövetség egyik megalapítója is. Ezzel Brüll jelentős szerepet játszott a később számtalan magyar sikert hozó sportágak megalapításában. Auschwitzban gyilkolták meg. Az idős urat állítólag dr. Mengele küldte gázkamrába. (www.magyarzsido.hu)

Komj__di_B__la_temet__se.jpg
Komjádi Béla temetése 1933-ban.
A magyar vízilabdasport egyik megalapítójának koporsóját a pólóválogatott tagjai viszik.


 

 







Twitter
 

Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége | Minden jog fenntartva © 2008