Eseménynaptár
2014. November « | »
H K Sz Cs P Sz V
          1 2
3 4 5 6 7 8 9
10 11 12 13 14 15 16
17 18 19 20 21 22 23
24 25 26 27 28 29 30
Szavazó
Mi a Mazsihisz technikai száma, amelyre várjuk az egyházaknak felajánlható 1%-ot?

Ti ugyan rosszat gondoltatok ellenem, de Isten jóra gondolta

2013-12-13 14:30:42
AJÁNLD ISMERŐSÖDNEK Cikk ajánlása    NYOMTATÁS Nyomtatás    Betűméret növelése Betűméret Betűméret csökkentése  
Share   Megosztás

Jó szombatot, Shabat Shalom


A péntek esti gyertyagyújtás időpontja Budapesten: 15:34 óra, az ünnep kimenetele: 16:45 óra.

A Mazsihisz honlapjának hír és információszolgáltatása most megszakad a szombat ünnepének tiszteletére! A péntek esti gyertyagyújtás időpontja Budapesten: 15:34 óra.



Szombat ünnepén a zsidó népnek vallási törvényei értelmében nem szabad munkát végeznie, beleértve ennek a honlapnak a frissítését is. A frissítések szombat estétől folytatódnak, pár órával az ünnep kimenetele, 16:45 óra után.

A Tórából ezen a héten a „VÁJCHI” Hetiszakaszt olvassuk fel zsinagógáinkban.

Egy gondolat az Hetiszakaszból
:
De József mondta nekik: Ne féljetek, mert vajon Isten helyében vagyok-e én? Ti ugyan rosszat gondoltatok ellenem, de Isten jóra gondolta, hogy tegyen, mint ezen a napon, életben tartván sok népet.(Mózes 1. 50:19-20.)


VÁJCHI – JÁKOB ÁLDÁSA
(Mózes 1. 47:28-50:26.)


A Tóra tizenkettedik párásája elbeszéli a harmadik ősatya, Jákob halálát, illetve részletesen elmondja, milyen útravalóval búcsúzott tizenkét leszármazottjától.

A tóratekercsbe pillantva megállapítható, hogy szakaszunk külsőségeiben eltér a többitől, mert szátum, vagyis zárt. Mit jelent ez? Általában a szidrák új bekezdéssel kezdődnek, azonban a mostani ugyanabban a sorban, elválasztás nélkül folytatódik.

A midrás két lehetséges indokot említ: az egyik szerint Jákob halálakor bezárultak a szemek és a szívek, mert megérezték a közeljövő elnyomatását ("a szolgaság córeszét"), a másik úgy szól: Jákob fel akarta fedni a "véget", azonban az zárva maradt számára.

Jákob halálával az ősatyák kora lezárul, új időszak kezdődik. Ezzel zárul Brésit könyve szó szerinti és ideológiai értelemben egyaránt. Úgy fogalmazhatunk: a párásá nem egyszerűen a könyv lezárása, hanem önmagában egy lezárt könyv. A halálos ágyán fekvő Jákob így szólt gyerekeihez: "gyűljetek egybe, hadd adom tudtotokra, mi ér benneteket a késő jövőben"(49:1). Azonban ezt az információt mégsem fedte fel, hanem megáldotta fiait, és beharangozott prófétai látomása nincs megemlítve a későbbiekben.

Rási szerint a Sechina távozott el Jákobtól, amikor el akarta mondani az ágya körül lévőknek, hogy mi történik a "késő jövőben". Az isteni jelenlét hiányában nem tudott prófétálni, ezért inkább áldásokat osztott.

A talmudi (Pszáchim 56a) megjegyzés szerint Jákob megijedt, mert eszébe jutott, hogy felmenőihez hasonlóan ő is életet adott olyan gyermeknek (Ábrahám – Ismáel, Izsák – Ézsau), aki sok fájdalmat okoz a zsidóságnak a nem is annyira távoli jövőben.

Ezt sugallja Rási azon megjegyzése is, melyet Efráimmal és Menáseval kapcsolatban (48:8: "meglátta Izrael József fiait és mondta: kik ezek?") tett: "meg akarta őket áldani (Jákob), de eltávozott tőle a Sechiná, mert a későbbiekben Efráimtól származik Jeroboám és Áháb, Menásetól pedig Jéhu (három róse uralkodó)".

A rofsici Rabbi Náftáli úgy gondolja, hogy Jákob a jövőbe pillantva meglátta mindazt a fájdalmat, mely a zsidó népet éri, és ez annyira elszomorította, hogy az isteni jelenlét távozott tőle. A Talmud (Sábát 30b) szerint a szomorúság megakadályozza, hogy az ember prófétálni tudjon a jövőről, ezért a bánatos szívű Jákob nem láthatta világosan a jövőbeli eseményeket. Jákob "kudarca" megtanítja, hogy mit jelent érezni mások fájdalmát, ugyanerről szól a berdicsevi cádikról szóló elbeszélés.

Rabbi Lévi Jichákot egy alkalommal felkereste egy férfi, aki igen rossz fizikai állapotban volt, de nem ez bántotta igazán, hanem a szívét mardosó félelem, miszerint nem lesz helye az eljövendő világban. Végighallgatva a férfit, a cádik váratlanul behívta néhány tanítványát, hogy tanúk legyenek, elkészített egy dokumentumot, melyben kijelentette, lemond az ő részére fenntartott helyről az eljövendő világban a férfi javára. Tanítványai aláírták az okiratot, a férfi röviddel utána meghalt. A bócherek döbbenten néztek mesterükre, nem értették miért járt el így. A rabbi így indokolt: "ha egy beteg és szenvedő zsidó számára csendet és nyugalmat tudunk biztosítani, akár csak egy pillanatra is, az többet ér, mint az egész eljövendő világ".

Darvas István
rabbi / Forrás: OR-ZSE
 

 
Hírlevél







Twitter
 

Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége | Minden jog fenntartva © 2008