Eseménynaptár
2014. November « | »
H K Sz Cs P Sz V
          1 2
3 4 5 6 7 8 9
10 11 12 13 14 15 16
17 18 19 20 21 22 23
24 25 26 27 28 29 30
Szavazó
Mi a Mazsihisz technikai száma, amelyre várjuk az egyházaknak felajánlható 1%-ot?

És beszéld el gyermekeidnek azon a napon mindazt, ami veled történt...

2014-04-09 14:00:00
AJÁNLD ISMERŐSÖDNEK Cikk ajánlása    NYOMTATÁS Nyomtatás    Betűméret növelése Betűméret Betűméret csökkentése  
Share   Megosztás

Mazsihisz

Az egyiptomi kivonulás emlékünnepe idén 2014. április 14-én, hétfőn este kezdődik (ekkor tartjuk az első széderestét). A főünnepek, április 15-én és 16-án (kedd-szerda) lesznek. Április 17-20-ig (csütörtök-vasárnap) félünnepek, ekkor szabad munkát végezni. A záró két nap április 21-22 (hétfő-kedd) ismét főünnep. Április 22-én, kedden a zsinagógákban Mázkir imán emlékeznek az elhunytakra.



Schőner Alfréd


A csodás egyiptomi kivonulás és megszabadulás emlékünnepe, amelyet a diaszpórában nyolc napon át tartunk. Első és utolsó két napja főünnep, a közbülső négy nap félünnep.

Az ünnep nevei egyben jelentőségét is fémjelzik:

  • Peszah, az "elkerülés ünnepe", mert a Tóra szerint a csapás "elkerülte" a zsidó házakat.
  • Hág HáMácot, a kovásztalan kenyér ünnepe. Emlékezve a történelmi eseményre, amikor őseink sietve hagyták el Egyiptomot, s nem volt elég idő a tészta megkelésére. Maga a mácá (népiesen macesz) szó kovásztalan kenyeret jelent. Ennek tésztájába sütés előtt vízen kívül mást nem lehet tenni. Nyolc napig - az egész ünnep alatt - csak kovásztalant eszünk.
  • Hág HáÁviv, a tavasz ünnepe.
  • Zmán Héruténu, a szabadság ünnepe. Évszázadokon keresztül rabszolgasorban szenvedtek őseink Egyiptomban. Ám Isten meghallgatta Izrael gyermekeinek jajkiáltását. Mózes személyében olyan vezető támadt, aki a tömeg élére állva kivezette az embereket a szolgaságból. Ez az esemény mélyen belevésődött a közösségi emlékezetbe, a családi és a templomi életbe egyaránt.


SZERTARTÁSOK ÉS SZOKÁSOK

Az ünnepről így ír Mózes 2. könyve a 12. fejezetben:

Hét napon át kovásztalan kenyeret egyetek: de már az első napra takarítsatok ki minden kovászt házaitokból. Az első napon szent gyülekezés, a hetedik napon szent gyülekezés legyen nektek, semmi munkát ne végezzetek, kivéve, ami evésre szolgál, azt elvégezhetitek. Őrizzétek meg a kovásztalan kenyér ünnepét, mert ezen a napon vezettem ki seregeiteket Egyiptom országából. Őrizzétek hát meg ezt a napot nemzedékeiteken át örök törvényül. Az első hónap tizennegyedik napján egyetek kovásztalan kenyeret, a hónap huszonegyedik napjának estéjéig. Hét napon át kovász ne kerüljön házaitokba. Semmi kovászosat ne egyetek, minden lakhelyeteken kovásztalan kenyeret egyetek.

Amint elul hónapja a nagyünnepekre való felkészülés jegyében telik el, úgy az első hónap (niszán) a Peszahot készíti elő. Az ünnep mezőgazdasági jelentősége a kalászérés volt. A hagyomány szerint ebben a hónapban készítették a frigysátort, s felavatásának tiszteletére Peszahig tartó ünnepséget rendeztek. Mindezeknél jelentősebb a kivonulás ténye, amely az egész ünnep meghatározó alapgondolata.

Hosszú évszázadok hagyománya szerint már Peszah előtt megtisztítjuk házunkat a háméctól, a kovászostól. Niszán tizenharmadikán este a családfő viaszgyertyával végigjárja a házat, s megkeresi az "előre elkészített" kenyérdarabokat. Egy ünnepre sem készül olyan nagy gonddal és fáradsággal a vallásos zsidó család, mint Peszahra. Már Purim után elkezdik tisztogatni a lakást, a szekrényeket, takarítani az éléskamrát. Gondosan elkülönítik a lisztet, a gabona- és kovásztartalmú ételeket, ecetet stb. Peszah előtti napon az éléskamrába vagy más, jól lezárható helyiségbe gyűjtik ezeket. Pontos listát készítenek róluk, hogy "eladják" azt - szabályos szerződéssel nem-zsidó szomszédjaiknak.

Így elmondhatják, hogy az ünnep napjain nincs birtokukban semmiféle kovászos étel. Ünnep után természetesen "visszavásárolják" ezt.

Régente, ugyancsak egy hónappal az ünnep előtt elkezdték tanulni a peszahi törvényeket a jesivákban (a talmudi főiskolákon) és a zsidó templomokban. Az ünnep előtti szombaton, Sábbát Hágádol-kor (nagy szombat) a rabbi megmagyarázta a híveknek a vallási előírásokat. A széder estét megelőző reggelen, Erev peszahkor ünnepélyesen befejezték a talmudi kötet tanulását. Ezt a "befejezést" (héberül szijum) mindmáig gyakorolják a legtöbb zsinagógában. Ennek az az oka, hogy az elsőszülött férfiaknak aznap böjtölniük kellene (emlékezésül a tizedik csapástól való megmenekülésre), ám a Talmud tanulás befejezése felmenti őket e kötelezettségük alól.


SZÉDER

peszach_sz__der.jpg

"És beszéld el gyermekeidnek azon a napon mindazt, ami veled történt, és szólj: Ezért tette az Örökkévaló, amit értem tett, mikor kijöttem Egyiptomból."

Az ünnepet köszöntő este legfontosabb célja ugyanis az, hogy a családfő elmesélje gyermekeinek az ősi megszabadulás történetét, hogy továbbadja a hagyományt. Mindenki érezze úgy magát, mintha ő maga szabadult volna ki Egyiptomból.

A családban, vagy a közösségben megrendezett széder est könyve: a Hággádá, magyarul: elbeszélés, az egyiptomi kivonulás története. A széder szó jelentése: rend. Az est házigazdája ugyanis meghatározott rendben vezeti le az estét. A széder szerkezete sorrendben a következő:

  • KÁDES: Ünnepet köszöntő ima
  • URHÁC: A házigazda kézmosása (ennek főképp tisztasági oka van). KÁRPÁSZ: A zöldséget (salátát, piros retket) sós vízbe mártva fogyasztjuk el. (A sós víz azokra a könnyekre emlékeztet, amelyeket őseink hullajtottak az egyiptomi szolgaság idején.)
  • JÁHÁC: A középső mácá (macesz) kettétörése. (A házigazda ezt kendőbe csomagolja és "eldugja". Amikor a vacsora előtt a családfő vagy a széder levezetője ismét kezet most, a gyerekek "elcsenik", s csak ajándék fejében adják azt vissza. A széder estet ugyanis addig nem lehet befejezni, amíg abból nem esznek, amíg ez a maceszdarab elő nem kerül. Ezt nevezik görög eredetű héber szóval Áfikomán-nak.)
  • MÁGID: A gyerek négy kérdést tesz föl édesapjának. MÁ NISTÁNÁ: Miben különbözik ez az éjszaka a többitől? A szülő válaszában elmeséli - hagyományos magyarázatokkal fűszerezve - az egyiptomi csodás megszabadulás történetét: ÁVÁDIM HÁJINU: Szolgák voltunk Egyiptomban ...
  • RÁHCÁ: Étkezés előtti kézmosás. (A családfő ilyenkor rövid időre kénytelen kimenni, s a gyerekek ezt használják föl az áfikomán megszerzésére.)
  • MOCI-MÁCÁ: Áldást mondanak a maceszra. Ilyenkor esznek belőle először.
  • MÁROR: Keserű fű, általában torma, amelyet azért eszünk, hogy a rabszolgasors keserűségét felidézzük.
  • KORÉH: Két macesz közé tormát teszünk, s úgy esszük. (Emlékezésül a hajdan volt jeruzsálemi Szentélyre.)
  • SULHÁN ORÉH: Terített asztal. A vacsorát kemény tojással kezdjük. CÁFUN: A "megtalált" áfikomán-t megkóstolják.
  • BÉRÁH: Étkezés utáni ima.
  • HÁLÉL: Hálaadó zsoltárokat mondunk.
  • NIRCÁ: Kedves, játékos ünnepi dalok következnek befejezésül.

(Ha az egymás alatt olvasható héber szavakat párokba szedjük, kis vers kerekedik belőlük, amelynek célja, hogy el ne felejtsük a sorrendet. Az emlékeztető versikét énekelni is szokták.) A Haggáda állandóan visszatérő motívuma a négyes szám: árbá koszot, azaz négy pohár borból iszunk; a széder tálon négy alkalmi étel van: zroá: sült hús, bécá: sült tojás, mácá: kovásztalan kenyér és máror: keserű gyökér.

(A széder tálon mindezeken kívül még kárpász: zöldség, hároszet: almából, fahéjból, dióból, borból álló keverék, valamint sós víz is található.) Kovásztalan kenyeret azért eszünk, mert ezt vitték magukkal őseink Egyiptomból. Sietve kellett távozniuk: nem volt idejük a tészta kelesztésére. A hároszet a vályogból gyúrt téglákra emlékeztet, amelyekkel őseink rabszolgaként dolgoztak. A sós víz a könnyeket idézi.

A széder levezető házigazda hangosan olvassa a Haggádát, s a többiek vele éneklik a melódiákat. Egyébként az egész szertartás célja az, hogy érdeklődést keltsen a gyermekekben, s figyeljenek a Haggáda szövegére, az apa magyarázataira, s hogy a szokatlan szertartások láttán kérdezzenek, illetve a házigazda feleljen nekik. A gyerek éberségét és érdeklődését fokozza az áfikomán is.

A tíz csapás említésekor ujjunkat a borba mártjuk, és kicsepegtetünk egy kevés bort. Úgy véljük, ne legyen tele a mi poharunk, amikor emberi szenvedésről olvasunk. Még akkor sem, ha elleneink jogos megbüntetéséről hallunk.


A PESZAHI ISTERNTISZTELET RENDJE


A kántor első nap délelőtt kitlit ölt és bőséges harmatért imádkozik. A Mááriv imánál kezdődik az ómerszámlálás. Az ómer (árpakalász) segítségével számolták az ősi Izraelben a Szentély idején a napokat és a heteket, negyvenkilenc napon keresztül. Az ötvenedik nap Sávuot ünnepe.

Peszah hetedik napján Mózes diadalénekét olvassuk fel a Tórából: ezen a napon keltek át őseink a Nádas-tengeren, az egyiptomi üldöző sereg pedig vízbe fúlt. A nyolcadik napon Mázkirt (emlékeztető imát) tartunk, elhunyt hozzátartozóinkra gondolunk.


A szerző az Országos Rabbiképző-Zsidó Egyetem rektora, főrabbi
 

 







Twitter
 

Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége | Minden jog fenntartva © 2008