Eseménynaptár
2014. Július « | »
H K Sz Cs P Sz V
  1 2 3 4 5 6
7 8 9 10 11 12 13
14 15 16 17 18 19 20
21 22 23 24 25 26 27
28 29 30 31      
Szavazó
Mi a Mazsihisz technikai száma, amelyre várjuk az egyházaknak felajánlható 1%-ot?

Hadd állítok csak melléd a népből, amely velem van…

2013-11-15 13:15:02
AJÁNLD ISMERŐSÖDNEK Cikk ajánlása    NYOMTATÁS Nyomtatás    Betűméret növelése Betűméret Betűméret csökkentése  
Share   Megosztás

Jó szombatot, Shabat Shalom


A péntek esti gyertyagyújtás időpontja Budapesten: 15:50 óra, az ünnep kimenetele: 16:56 óra.

A Mazsihisz honlapjának hír és információszolgáltatása most megszakad a szombat ünnepének tiszteletére! A péntek esti gyertyagyújtás időpontja Budapesten: 15:50 óra.



Szombat ünnepén a zsidó népnek vallási törvényei értelmében nem szabad munkát végeznie, beleértve ennek a honlapnak a frissítését is. A frissítések szombat estétől folytatódnak, pár órával az ünnep kimenetele, 16:56 óra után.

A Tórából ezen a héten az „VÁJISLÁCH” hetiszakaszt olvassuk fel zsinagógáinkban.


Egy gondolat az Hetiszakaszból
:
„Csekély vagyok mindama szeretetre és mindama hűségre, melyet Te míveltél szolgáddal, mert pálczámmal vonultam át ezen a Jordánon és most lettem két táborrá. Ments meg, kérlek, testvérem kezéből, Ézsau kezuéből, mert félek tőle, hátha jön és megver engem anyástól, fiastól.” (Mózes 1. 32:11-12.) Dr. Bernstein Béla fordítása


Vájislách – És küldött Jákob követeket
(Mózes 1. 32:4-36:43.)


A szombaton felolvasásra kerülő hetiszakaszunk a következő mondattal kezdődik: "És küldött Jákob követeket maga előtt"

A (máláchim) kifejezés egyik lehetséges fordítása a küldöttek, de megfelelő az angyalok fordítás is. Rási kommentárja szerint Jákob nem egyszerűen küldötteket, hanem angyalokat küldött maga elé. E megjegyzésével utal az előző párásá befejező mondatainak egyikére: "Jákob pedig ment az útjára és rátaláltak I-sten angyalai" (32:2), vagyis nem csak találkoztak az angyalok Jákobbal, de rögtön feladatot is kaptak tőle.

Felmerül a kérdés e magyarázattal kapcsolatban, hogy miért nem volt elegendő hús-vér küldöttekre bízni a küldetést? Mestereink magyarázata szerint azért, mert az angyalok részletesen elmagyarázták Jákobnak, hogy milyen stratégiai lépéseket kell megtennie, hogy az Ézsauval való találkozása a megfelelő eredménnyel záruljon. Jákob tartott attól, hogy ha embereket küld, akkor a testvére némi pénz segítségével a maga oldalára állítja azokat, és hamis információkkal térnek vissza hozzá.

Szinte hihetetlen, hogy milyen élénk fantáziával (?!) írnak mestereink a megvesztegetés, korrupció jelenségéről...Pontos utasításokat kaptak az angyalok, hogy mit mondjanak Ézsaunak: "Így szóljatok uramhoz, Ézsauhoz: így szólt szolgád Jákob: Lábánnál tartózkodtam és késtem mostanáig" (32:5).

Természetesen ebben a mondatban is van olyan kifejezés, melyet Rási továbbgondolásra érdemesnek tartott, mégpedig a (gárti), azaz a tartózkodtam szót. Egyik magyarázata szerint a "gárti" kifejezésben megtalálható a "gér" ( ,idegen) szó, ami "nyilvánvalóan" Jákob üzenetének mélyebb jelentésére utal, mely szerint felesleges Ézsaunak keserűséget éreznie, mivel az utolsó- nem túlságosan vidámra sikeredett - találkozásuk óta eltelt harmincnégy (34) esztendő nem hozott komoly sikereket Jákob számára, hiszen számkivetett idegenként tengődött hazájától távol. Négy feleség, tizenkét gyermek, illetve jelentős állatállomány birtokában erre hivatkozni talán túlzásnak tűnik, de ha figyelembe vesszük, hogy milyen sikeresen manipulálta Jákob Ézsaut (elsőszülöttség joga, atyai áldás), akkor nem elképzelhetetlen, hogy ismét megpróbálta megviccelni.

A másik magyarázat abból indul ki, hogy a gárti szó számértéke 613, azaz megegyezik a tórai parancsolatok számával. Erre alapozza Rási, hogy Jákob tudatni szándékozott Ézsauval miszerint a gonosz, bálványimádó környezetben is megtartotta az előírásokat. E kommentár számos kérdést vet fel, példának okáért hogy miként tudta megtartani Jákob az Izrael földjéhez kapcsolódó micvákat Izraelen kívül, de az is kérdéses, hogy ha ez valamilyen csoda folytán sikerült is neki, akkor ez miért érdekelte volna Ézsaut?

Elképzelhető, hogy Rási azt sejteti e magyarázattal, hogy Ézsau mégsem volt annyira szélsőségesen gonosz, mint ahogyan mestereink láttatni szeretnék? Hiszen ha számára fontos volt, hogy Jákob megtartotta a hagyományt, akkor az jellemének egy ismeretlen és határozottan rokonszenves vonására utal. Bár egyáltalán nem biztos, hogy így van, könnyen lehet, hogy más okból hozza Rási az említett magyarázatot, de ha csak egyetlen olvasójában ennek hatására merült fel az a gondolat, hogy embereket nem lehet egyértelműen rossznak látni, akkor már megérte leírni.

Darvas István rabbi / Forrás: OR-ZSE
 

 







Twitter
 

Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége | Minden jog fenntartva © 2008