Eseménynaptár
2014. November « | »
H K Sz Cs P Sz V
          1 2
3 4 5 6 7 8 9
10 11 12 13 14 15 16
17 18 19 20 21 22 23
24 25 26 27 28 29 30
Szavazó
Mi a Mazsihisz technikai száma, amelyre várjuk az egyházaknak felajánlható 1%-ot?

Izráel fiai pedig szaporodtak és nyüzsögtek...

2013-12-20 13:40:56
AJÁNLD ISMERŐSÖDNEK Cikk ajánlása    NYOMTATÁS Nyomtatás    Betűméret növelése Betűméret Betűméret csökkentése  
Share   Megosztás

Jó szombatot, Shabat Shalom


A péntek esti gyertyagyújtás időpontja Budapesten: 15:36 óra, az ünnep kimenetele: 16:48 óra.

A Mazsihisz honlapjának hír és információszolgáltatása most megszakad a szombat ünnepének tiszteletére! A péntek esti gyertyagyújtás időpontja Budapesten: 15:36 óra.


smothetiszakasz.jpg

Szombat ünnepén a zsidó népnek vallási törvényei értelmében nem szabad munkát végeznie, beleértve ennek a honlapnak a frissítését is. A frissítések szombat estétől folytatódnak, pár órával az ünnep kimenetele, 16:48 óra után.

A Tórából ezen a héten az „SMOT” hetiszakaszt olvassuk fel zsinagógáinkban.

Egy gondolat az Hetiszakaszból
:
„És ment Mózes meg Áron és összegyűjtötték Izrael fiainak minden véneit. És elmondta Áron mindama szavakat, melyeket mondott az Örökkévaló Mózesnek és megtette a jeleket a nép szeme láttára. A nép pedig hitt; és hallották, hogy gondolt az Örökkévaló Izrael fiaira és hogy látta az ő nyomorukat, amikor meghajoltak és leborultak.” (Mózes 2. 4. 29-31., Dr. Bernstein Béla fordítása)


Smot – És ezek a nevei Izráel fiainak
(Mózes 2. 1:1-6:1.)


„Fáraó megparancsolta egész népének, mondván: Minden fiút, aki születik, a folyamba vessetek”(1:22). Rásitól tudjuk: a rendelet nem csupán Izrael fiait érintette, hanem az egyiptomi fiúgyermekekre is vonatkozott.

Ezzel kapcsolatban írta Rabbi Joszef Chaim Sonnenfeld: Ez jól példázza, hogy az Ö-való miként alkotja meg úgy teremtményeit, hogy az Ő akaratával összhangban cselekedjenek. A Talmud (Chagiga 15a) tanítja, hogy a világban mindennek megtalálható az ellentéte. Cádikok és rósék (gonoszok), jó és gonosz erők egyensúlyát láthatjuk világunkban.

Amikor Mózes megszületett, akkor vele együtt világra jött Egyiptomban az a gyerek, aki semlegesíteni tudta volna Mose rábénut, azonban Fáraó, aki szintén I-sten akaratára cselekedett, megakadályozta ezt. Szalmát nem adnak szolgáidnak sem téglákat, mondják nekünk, csináljatok; és íme, szolgáidat megverik és így vétkezik néped"(5:16). Úgy tűnhet, hogy sok esetben a Tórához kommentárokat fűző rabbik fantáziája meglódult, és a szövegkörnyezettel mit sem törődve nyúltak a textushoz. Kiváló példa erre a jelenségre a primisláni cádik fenti mondatunkat elemző, vagy inkább kiegészítő észrevétele.

Először nézzük meg, hogy mit mondott, utána azt, hogyan juthatott mindez eszébe. "Nincs bennünk kellő bölcsesség és elegendő tudás fiatal éveinkben, hogy szakítva hibáinkkal megtérjünk, noha ezekben az években vagyunk erőnk teljében, ekkor hajthatnánk végre a legtöbb micvát.

Csupán a szaporodó fehér hajszálak indítanak el a helyes út, a tsuvá irányába". Rabbi Meir, ez volt a cádik hétköznapok során használt neve, a 18. század végén született (1780-1850), mikor még lényegesen nagyobb százalékban ragaszkodtak hittestvéreink a tradíciókhoz. Ennek ellenére, vagy éppen ezért olyan tapasztalatokról szólt, melyek napjainkban is helytállóak.

A rebbe, aki korának kiemelkedő személyisége volt, nem élt elefántcsonttoronyban, ismerte testvéreit, hiszen sokat mozgott egyszerűbb és tanultabb emberek közt egyaránt. A tisztázandó kérdés nem az, hogy elegendő emberismeret birtokában volt-e egy ilyen kijelentés megtételéhez, hanem, hogy miért éppen e pászuk juttatta mindezt eszébe.

Kiragadott egy részt a versből, mely magyarul még nem visz minket közelebb a megoldáshoz: „téglákat, mondják nekünk, csináljátok”. Az eredeti héber szöveg így hangzik: (ulvénim omrim lánu ászu), az első szó akár úgy is olvasható, hogy a „fehérek”, így megkaphatjuk a „fehérek mondják nekünk: cselekedjetek” fordítást, melyet már csak a szinte magától értetődő „hajszál” kifejezéssel kellett a mesternek megtoldani, és kész is volt a kommentár.

Miért érdekes ez?

Nem, vagy nem feltétlenül a rabbi szellemes érvelése okán, hanem azért, mert betekintést nyerhetünk általa bölcseink munkájába, aminek minden korban egy célja volt, a Tóra élővé tétele. Személyes tapasztalatuk, a zsidó és nem zsidó világról alkotott véleményük, a közösség tagjait foglalkoztató problémákról szóló kérdések és válaszok fogalmazódnak meg az elmúlt kétezer esztendőben írt/mondott tóraelemzések mögött. Ezek nélkül lehetetlen megérteni a zsidóság történelmét, lényegét, megismerésükkel viszont képet kaphatunk őseink világáról, közös múltunkról, ezáltal saját zsidóságunkról.

Darvas István rabbi / Forrás: OR-ZSE
 

 







Twitter
 

Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége | Minden jog fenntartva © 2008