Eseménynaptár
2014. Április « | »
H K Sz Cs P Sz V
  1 2 3 4 5 6
7 8 9 10 11 12 13
14 15 16 17 18 19 20
21 22 23 24 25 26 27
28 29 30        
Szavazó
Mi a Mazsihisz technikai száma, amelyre várjuk az egyházaknak felajánlható 1%-ot?

Sajószentpéteren emléktáblát avattak a holokauszt áldozatainak emlékére

2013-04-23 18:48:40
AJÁNLD ISMERŐSÖDNEK Cikk ajánlása    NYOMTATÁS Nyomtatás    Betűméret növelése Betűméret Betűméret csökkentése  
Share   Megosztás

MAZSIHISZ / Sajószentpéter.hu


Kedden délelőtt az egykori zsinagóga falán felavatták azt az emléktáblát, amely a holokauszt idején elhurcolt sajószentpéteri zsidóknak állít emléket.


saj__szentp__ter_eml__kt__bla.jpg

Az utókor számára kötelesség, hogy megőrizze azon honfitársaink emlékét, akik alkotó részesei voltak Sajószentpéter történetének, és akik sokat tettek a település fejlődéséért. A közmegbecsülés most is megilleti őket. E gondolatok jegyében Zoltai Gusztáv, a MAZSIHISZ ügyvezető igazgatója, dr. Róna Tamás, az alföldi régió rabbija és Sajószentpéter polgármestere, dr. Faragó Péter avatta fel az örök mementóul szolgáló gránit táblát, majd helyezték el az emlékezés köveit.

Az emléktábla avatáson mások mellett részt vettek a város katolikus, református, evangélikus és görögkeleti egyházak méltóságai, politikai élet szereplői és a város lakói. A kántor funkciókat Szilágyi Gábor a Dohány utcai zsinagóga kántora látta el, a megemlékezés végén elhangzott egy Radnóti Miklós vers és a Szól a kakas már című csodálatos magyar zsidó népdal a Kassi Színház művésznőjének tolmácsolásában magyar és héber nyelven.

mazsihisz_eml__kt__bla_04_23.JPG

Sajószentpéteren 1939-ben (becsült adatok alapján) mintegy 600 zsidó származású honfitársunk élt. A társadalmi munkamegosztás szerkezetében, mint önálló kereskedők, ipari tisztviselők, bankszakemberek, vállalkozók, gyógyszerészek, valamint ügyvédek és orvosok tevékenykedtek.

Részvételüket az értelmiségi pályákon erősen meghatározta az a tény, hogy az állandó tanulás, az önképzés a helyi zsidó közösség számára erkölcsi kötelesség volt. A városunkban élő zsidók vallásukat és szokásaikat megtartva közmegbecsülésnek örvendtek a teljes lakosság körében. Közülük került ki a körorvos, a fogorvos, a gyógyszerész, az ügyvéd és a kereskedelmi egységek nagy része is az ő tulajdonuk volt. Az üveggyár gazdasági igazgatója is zsidó származású volt. Az idősebb lakosokat még most is kellemes emlékek fűzik az egykori zsidó lakosokhoz. Kereskedőik mindig érzékenyek voltak a gyári munkások felmerülő problémái iránt. Impozáns zsinagógájuk a város központjában épült. A vallási előírásoknak megfelelően vízparton, tiszta helyen, az adott környezet legmagasabb pontján. Mellette állt a rituális fürdő.

A zsidó kereskedők és értelmiségiek házai a város főutcáján és a templomtéren épültek. Jellegzetes téglaburkolásuk és az ablakkeret díszítése különböztette meg a többi lakóépülettől. A második világháború, illetve az azt megelőző évek a zsidó származású péteri lakosok számának nagyarányú csökkentéséhez vezetett. Sokan elmenekültek a biztos halál elől, még többen elpusztultak a haláltáborokban és a harcmezőkön. Az üresen maradt zsidó lakások gazdátlanul, betört ablakokkal, több évig vádló bizonyítékai voltak az esztelen pusztításnak. Az újjáépítés éveiben a még felhasználható épületeket bérbe adták vagy állami tulajdonba kerültek. Az eredeti funkciójuk – így a zsinagógáé is – megváltozott, jellegzetes stílusjegyeiket többségük elveszítette az átépítések miatt.
 

 







Twitter
 

Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége | Minden jog fenntartva © 2008