Eseménynaptár
2014. November « | »
H K Sz Cs P Sz V
          1 2
3 4 5 6 7 8 9
10 11 12 13 14 15 16
17 18 19 20 21 22 23
24 25 26 27 28 29 30
Szavazó
Mi a Mazsihisz technikai száma, amelyre várjuk az egyházaknak felajánlható 1%-ot?

Lőw Immánuel emlékszobát avattak a szegedi Új Zsinagógában

2013-05-19 16:44:01
AJÁNLD ISMERŐSÖDNEK Cikk ajánlása    NYOMTATÁS Nyomtatás    Betűméret növelése Betűméret Betűméret csökkentése  
Share   Megosztás

Fölavatták Lőw Immánuel egykori szegedi főrabbi, orientalista, felsőházi tag emlékszobáját vasárnap az útmutatása alapján száztíz éve épült szegedi Új Zsinagógában.



Schőner Alfréd főrabbi, az Országos Rabbiképző - Zsidó Egyetem rektora köszöntőjében hangsúlyozta, Lőw Immánuel és édesapja, Lőw Lipót egész életükön át a szegedi zsinagógát szolgálták.

A főrabbi beszédében felidézte, amikor a nagy árvíz 1879-ben elpusztította szinte az egész várost, az emelkedő ár a Régi Zsinagógába is betört, ám csoda történt, a víz megállt a tóratekercseket őrző frigyszekrény lábainál. Lőw Lipót, az akkori főrabbi szegedi halászok segítségével, a zsinagógába ladikon beevezve mentette meg a szent tekercseket.

Schőner Alfréd arra kérte a híveket és a szegedieket, tegyenek azért, hogy a megmentett tóratekercsek a jövőben is érintetlenek maradjanak, s az írás egyik legfontosabb tanítása - amely magyarul és héberül is olvasható az Új Zsinagóga boltívein – "Szeresd felebarátodat, mint tenmagadat!" tovább éljen a közösségben.

Molnár Judit történész, az emlékszobában látható kiállítás rendezője elmondta, a tárlat szobrok, emléktárgyak, dokumentumok, kéziratok és fotók segítségével villant fel részleteket Lőw Immánuel rendkívül gazdag életpályájából.

Lőw Immánuel 1854-ben Lőw Lipót főrabbi fiaként született Szegeden. 1878-ban választotta főrabbijává a szegedi zsidó hitközség. Orientalistaként, botanikusként, művelődéstörténeti íróként tudományos munkájával nemzetközi elismerést szerzett, s emellett közéleti személyiség is volt, 1927-től, 1940-ig – amíg lehetett – felsőházi tagként képviselte a magyar neológ zsidó közösséget. Élete főműve mégis a szegedi Új Zsinagóga felépítése, és üvegablakainak megtervezése.

A főrabbit 1944. június 28-án a Szegedről induló harmadik deportáló vonattal hurcolták el szülővárosából, ekkor már tüdőgyulladásban szenvedett, amit a gyűjtőtáborban kapott, és július 19-én a budapesti zsidó kórházban elhunyt. (MTI)


 

 
Hírlevél







Twitter
 

Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége | Minden jog fenntartva © 2008