Eseménynaptár
2014. November « | »
H K Sz Cs P Sz V
          1 2
3 4 5 6 7 8 9
10 11 12 13 14 15 16
17 18 19 20 21 22 23
24 25 26 27 28 29 30
Szavazó
Mi a Mazsihisz technikai száma, amelyre várjuk az egyházaknak felajánlható 1%-ot?

A legaktívabb nagykövet – beszélgetés Ilan Morral, Izrael Állam magyarországi nagykövetével

2013-10-13 19:09:40
AJÁNLD ISMERŐSÖDNEK Cikk ajánlása    NYOMTATÁS Nyomtatás    Betűméret növelése Betűméret Betűméret csökkentése  
Share   Megosztás

Az interjú 2013. október 11-én, pénteken hangzott el a Magyar Rádió Halljad Izrael című műsorában az MR 1 Kossuth hullámhosszán, az interjút az adás szerkesztő műsorvezetője Breuer Péter készítette. Alábbiakban az elhangzott beszélgetés leírt változatát olvashatják.



Az elmúlt hetekben nagyon elfoglalt volt; több kongresszuson vett részt, tartottak Jom Kippur-i megemlékezést, voltak gondok Iránnal. Merre tart most Izrael?


Az én elfoglaltságomnak csak jó okai voltak, az szokott a baj forrása lenni, ha nem vagyok leterhelve. Nagykövetségi csapatommal együtt azon vagyunk, hogy Izraelt másképpen mutassuk be. Sok az erre irányuló projektünk, mint például amilyen az Innovációs Nap volt, október 3-án, a Graphisoft Parkban. Remek esemény ez, sok magyar résztvevővel, fiatalokkal, újítókkal, akik izraeliektől jöttek tanulni. Most kezdődik majd az igazi munka, hogy hogyan lehet együttműködni. Részt vettünk a zsidó életről és a közép-európai antiszemitizmusról szóló konferencián, vendégül láttuk Lapid miniszter urat, aki Navracsics miniszterelnök-helyetteshez hasonlóan fontos beszédet tartott a Parlamentben, melynek jelentősége önmagáért beszél.

Az egyik konferencián azt mondta, hogy 1973-ben kipukkadt az a bizonyos buborék, vagy jobban mondva az önámítás buboréka, az az izraeli téveszme, hogy Izraelnél nincsen erősebb, hogy azt meghódítani, vagy leigázni sehogy sem lehet. Ennek ellenére, pár nap erejéig, a Jom Kippur-i háború idején, úgy tűnik, az ellenségnek mégis sikerült.

Nagy árat fizettünk akkor önelégültségünkért, arroganciánkért az arab világgal szemben. Biztos vagyok benne, hogy azóta megtanultuk a leckét, az ellenséget nem becsüljük már alá, másrészről pedig még mindig erősek vagyunk. Mind katonai, mind más szempontból is, a Közel-kelet legerősebb állama a miénk. Ha csak körülnézünk, abból is kiderül, hogy a környéken mi vagyunk a stabilitás szigete, akik akkor is fel vannak készülve a háborúra, amikor a békét kutatják. Nagyon remélem, hogy megtanultuk a leckét, és az izraeli társadalom is sokat változott 1973 óta, ma már a lakosság több, mint 50%-a úgy gondolja, hogy a Két Állam Megoldás az egyetlen járható út, azaz a kompromisszum. Ma már próbálunk jobban az izraeli társadalom belső problémáira összpontosítani, hiszen azok nálunk is vannak. Nem megoldhatatlanok ezek a gondok, de kezelni kell azokat. Ne feledjük, hogy Izrael nagyon fiatal állam, hiszen történelmi szempontból 65 év alig jelent valamit. És bár ez lenne az általános nyugdíjkorhatár, ünnepélyesen bejelentem, hogy nem megyünk mi sehová, sok még a munka. 1973 óta nagy utat tettünk meg. Erőseknek kell lennünk katonai, társadalmi és gazdasági szempontból is, a kihívások ugyanis nagyok. Irán, Szíria, terroristák, rakéták…

Ha már felhozta a témát, mi is történik most Iránnal?

Irán egy probléma. Bevezettek most egy „kedveskedési stratégiát”, amit sajnos sok jó ember elhinni látszik.

Nem tudom hallott-e már róla, hogy több ország az Európai Unióban, közöttük az Egyesült Királyság megújítja a kapcsolatait Teheránnal.

Nézze, minden szuverén országnak joga van eldönteni, hogy mit szeretne. Mi még mindig a régi véleményen vagyunk, és sajnálom, hogy Izraelként pont mi vagyunk azok, akik mindenkinek itt elrontják a jó kedvét. Viszont ezt tapasztalatainkra alapozzuk, hiszen a régióban élünk. Emellett óva intenék mindenkit attól, hogy Iránnal szemben bármi megértést tanúsítson, mielőtt egyértelmű módon leállítják atom-programjukat. Ez egy légyfogó csapda. Csak arra tudunk mindenkit figyelmeztetni, hogy ne ragadjon bele. Sokan azt hiszik, hogy a szankciók azonnal megszűnnek, és már azonnal lehet üzletelni is. Egyrészről ez nem történik olyan gyorsan, másfelől pedig az irániak nagyon okosak, a piac, az alkudozás és a kereskedői hozzáértés hazája ez. Mindent meg kell tenni azért, hogy a szankciókat fenntartsák, míg Irán nem bizonyítja, hogy nem katonai célokra használja atomprogramját.

Azt olvastam, hogy a Budapesten lévő nagykövetek közül az izraeli a legaktívabb. Ha jól értem, akkor ma este két zsinagógába is ellátogat. Korábban egy interjúban az egyik rabbi azt mondta, hogy Ön zsinagógából zsinagógába megy, és valami másfajta Izraelről beszél.


Először is, arról hogy én vagyok a legaktívabb. Ha ez bók, akkor köszönöm, ha megrovás, akkor nem tudom elfogadni. Igen, ma este valóban zsinagógába megyek. Rengeteg zsinagóga van Budapesten, és sajnos nem tudom megígérni, hogy mindegyikbe ellátogatok, de szerintem fontos, hogy időnként megjelenjek a péntek esti imán, beszélgessek a közösséggel, főleg, hogy ha fiatalok is jelen vannak. Arról az Izraelről beszélek, amelyet ma látunk, amely a békét kutatja.

Kapott egy díszdoktorit, és a beszéde alatt mindenki azt várta, hogy Izrael harcairól beszél. Ehhez képest a mezőgazdaságról, nanotechnológiáról beszélt…

Igen, ez az a másik Izrael. Megpróbálok nem a konfliktusról beszélni, attól függetlenül, hogy persze a konfliktus ettől még létezik, és kezelni kell. A magyar közönségnek, és nem feltétlenül a zsidóknak, szeretném megmutatni Izrael más aspektusait. Ilyenek a mezőgazdaság, a nanotechnológia, az öntözés, a tudomány, a kultúra és még sok-sok más.

Azt hallottam, hogy a nagykövetség három települést szeretne meglepni. Pontosan kiket és milyen ajándékkal?


Ez titok. A települések nevét nem árulom el, de az izraeli Netafim befektetői céggel együtt a nagykövetség októberben különböző településekre látogat majd, ahol családi öntözési rendszereket adományozunk, azaz kis öntözési-rendszer csomagokat, amik 2-3 családnak elegendőek. Célja: a jobb vízgazdálkodás. Cseppenként Több Termés, ez az új mottónk. Nem szívességről, vagy adakozásról van szó. Csak bizonyítani szeretnénk, hogy Izrael egyszerre képes és hajlandó a segítségnyújtásra. Ha a segítségünket elfogadják, annál jobb. Ha nem, akkor nem.
 

 







Twitter
 

Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége | Minden jog fenntartva © 2008