Eseménynaptár
2014. Szeptember « | »
H K Sz Cs P Sz V
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30          
Szavazó
Mi a Mazsihisz technikai száma, amelyre várjuk az egyházaknak felajánlható 1%-ot?

„Tedd vissza Áron botját a bizonyság elé őrizet végett…”

2014-06-20 19:02:21
AJÁNLD ISMERŐSÖDNEK Cikk ajánlása    NYOMTATÁS Nyomtatás    Betűméret növelése Betűméret Betűméret csökkentése  
Share   Megosztás

Jó szombatot, Shabat Shalom!


A Mazsihisz honlapjának hír és információszolgáltatása most megszakad a szombat ünnepének tiszteletére! A péntek esti gyertyagyújtás időpontja Budapesten: 20:36 óra, az ünnep kimenetele: 21:47 óra.



Szombat ünnepén a zsidó népnek vallási törvényei értelmében nem szabad munkát végeznie, beleértve ennek a honlapnak a frissítését is. A frissítések szombat estétől folytatódnak, pár órával az ünnep kimenetele, 21:47 óra után.

A Tórából ezen a héten a „Korách” hetiszakaszt olvassuk fel zsinagógáinkban.

Egy gondolat az Heti szakaszból
:
„És Mózes szólt Izrael fiainak és adtak neki mind a fejedelmeik egy-egy botot egy-egy fejedelem részére, atyáik háza szerint, tizenkét botot; és Áron botja az ő botjaik között. Mózes pedig odatette a botokat az Örökkévaló színe elé, a bizonyság sátorába. És volt másnap, bement Mózes a bizonyság sátorába, íme kivirult Áron botja, Lévi háza számára; bimbót fakasztott, virágot hajtott és mandolát érlelt. És kivitte Mózes mind a botokat, az Örökkévaló színe elől Izrael minden fiaihoz; látták és elvitte kiki az ő botját. És mondta az Örökkévaló Mózesnek; Tedd vissza Áron botját a bizonyság elé őrizet végett, jelül az ellenszegülés fiai számára, hogy megszűntesd zúgolódásukat ellenem, és meg ne haljanak.” (Mózes 4. 17., 21-25., Dr. Bernstein Béla fordítása)


Korách – A nagy zendülés
(Mózes 4. 16–18.)


Korách és társainak lázadásról olvasunk a héten, amely a pusztai vándorlás legkomolyabb konfliktusainak egyike volt. A Rambannak köszönhetően nem csak saját kommentárját ismerhetjük meg, hanem egy másik kiemelkedő rabbi, Ibn Ezra elemzésébe is betekintést enged. Mestereink arra keresnek választ, hogy pontosan mikor és mi okból robbant ki a lázadás.

“Rabbi Avraham Ibn Ezra így mondta: ez a dolog – Korách lázadása - Szináj pusztájában történt, amikor le lettek váltva az elsőszülöttek és el lettek választva a lévik”. Erről 4Mózes 3:40-51 és 8:5-22 alatt olvashatunk. A kommentár folytatása: “Mert úgy vélték a lázadók, hogy Mózes urunk saját elképzelése szerint cselekedett, hogy nagysággal ruházza fel testvérét, és Kehát fiait is, akik a rokonai, és Lévi minden fiát, akik a tágabb családjába tartoztak”. Kehát fiai vitték a Hajlék legszentebb eszközeit, a Frigyládát, a Menórát és az Oltárt, a rosszindulatú feltételezés szerint azért, mert Mózes is ennek a családnak volt leszármazottja.

“És a lévik azért lázadtak fel Mózes ellen mert Áronnak és fiainak adattak (8:19). Dátán és Ávirám pedig azért lázadt, mert elvétetett az elsőszülöttség előjoga felmenőjüktől, Reubentől, és Korách maga is elsőszülött volt (2Mózes 6:21).

Ez Rabbi Avraham nézete. Véleménye szerint sok helyen a “nincs korábbi és későbbi a Tórában” (Pszáchim 6b: éjn mukdám umeuchár báTorá) alapelv az isteni akarat.

De én már korábban megírtam a véleményem, miszerint a teljes Tóra időrendi sorrendet követ, leszámítva azon helyeket, ahol a szöveg külön meghatározza, hogy valami korábbi vagy későbbi, és ennek különleges célja és jó oka van.

Valójában inkább ez az eset Párán pusztájában történt, Kádés Bárneában, a kémek incidensét követően. A helyes interpretáció a Midrásban van, miszerint Korách Elcáfán fejedelmi poziciója okán haragudott meg Mózesre”. Kehát-nak négy fia volt, Amram, Jichár, Hebron és Uzziél. Az elsőszülött Ámrám fiai voltak Mózes és Áron, és Korách a saját szempontjából érthetően gondolta, hogy a másodszülött Jichár fia, vagyis ő maga kellene, hogy fejedelem legyen, ahelyett, hogy a negyedik fiú, Uzziél gyermeke kapja a megtisztelő kinevezést.

“Amint azt áldott emlékű mestereink mondták: Áronra is féltékeny volt, amint írva van: “és a kohénságot is kéred”. Dátán és Ávirám csatlakoztak hozzá, de nem az elsőszülöttség miatt, mert azt jóval korábban Jákob ősatyjuk vette el Reubentől és adta Józsefnek. Ők meg is mondták indokuk: “hogy megöljetek minket a pusztában” és “nem tejjel-mézzel folyó országba hoztál”.

Nos, amíg Izrael Szináj pusztájában volt, nem történt velük semmi rossz, hiszen még az Aranyborjú kapcsán – ami közismerten óriási bűn volt, viszonylag kevés volt a halottak száma. Hiszen a többi ember megmenekült Mózes imájának hatására, aki leborult értük negyven napra és éjszakára (5Mózes 9:11-19). Ezért úgy szerették őt, ahogy saját magukat, és hallgattak rá, ahogy parancsolta, és ha bárki fellázadt volna ellene abban az időszakban, biztosan megkövezték volna. Ezért erőnek erejével elviselte Korách Áron fontosságát, az elsőszülöttek pedig elviselték a lévik felemelkedését és Mózes más cselekedeteit.

De amikor elérkeztek Párán pusztájába, akkor sokan elégtek Tábérá tüzénél (11:1-3), majd sokan meghaltak Kivrot-hátáává-ban (uo. 33-34). Majd amikor vétkeztek a kémek, Mózes nem imádkozott értük és nem semmisíttette meg a végzést és “meghalt minden törzsfő csapás által az Örökkévaló előtt”, és végzés született a többi emberről, hogy a pusztában pusztuljanak el, és “ott haljanak meg”, akkor az egész nép lelke megkeseredett, és azt mondták magukban, hogy Mózes szavai hozták rájuk ezt a balszerencsét. Ekkor látott Korách lehetőséget, hogy konfrontálódjon, és úgy gondolta, hogy hallgat majd rá a nép”.

Darvas István rabbi / OR-ZSE
 

 







Twitter
 

Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége | Minden jog fenntartva © 2008