mazsihisz.org
Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége
Eseménynaptár
2017. Október « | »
H K Sz Cs P Sz V
            1
2 3 4 5 6 7 8
9 10 11 12 13 14 15
16 17 18 19 20 21 22
23 24 25 26 27 28 29
30 31          
Szavazó

Tizenkét fővárosi villa, amely magyar zsidó építész munkája (1. rész)

2017-07-03 15:28:59
AJÁNLD ISMERŐSÖDNEK Cikk ajánlása    NYOMTATÁS Nyomtatás    Betűméret növelése Betűméret Betűméret csökkentése  
Share   Megosztás

Sorozatunkban a magyar zsidó művészek által tervezett változatos stílű budapesti villák közül mutatunk be néhány gyöngyszemet. Modernista hangulatú budai zöldövezetben, a pesti Városliget szecessziós vonásokat hordozó utcáiban, Terézvárosban, Pasaréten, az Andrássy úton vagy Herminamezőn – szinte bárhol rájuk bukkanhatunk.


lajta_1.png

Lajta Béla: Malonyay-villa

A Századelőn felépülő Malonyay-villa mérföldkő Lajta Béla életművében: ekkor szakít a lechneri formanyelvvel és elsősorban angliai tapasztalataira építve (elsősorban William Morris, Norman Shaw és Philip Webb építészetének hatása alatt) új stiláris kísérletezésbe kezd. A szépíró és műkritikus Malonyay Dezső 1905. július 3-án vásárolja meg a zuglói Izsó utca 5. szám alatti telket, és szeptemberben kapja meg Lajta Béla terveire az építési engedélyt.

lajta_2.png

Gábor Eszter így ír a villáról (1): „A tervezett villa – középtengelyében tetőemelettel bővített – egyemeletes épület. Két lakást tartalmaz: földszintjén hatszobásat, az emeleten egy ehhez hasonlót, amelyhez a második emeleten egy tágas dolgozószoba és egy nagyméretű konyha, továbbá cselédszoba csatlakozik. Az alaprajz alkalmazkodik a szabadon álló házakat a klasszicizmus óta jellemző hármas rendhez. A középső tengelyben a reprezentatív szféra helyiségei: a hall és a nappali, baloldalon a szalon és az ebédlő, jobbra a hálószoba, fürdőszoba, majd a nevelőnői szobával kiegészített gyerekszoba következik. Az emeleti lakás halljából lépcső vezetett a tetőtérbe, az annak középtengelyét elfoglaló „koporsó-födelű” dolgozószobához. Az alaprajz különlegessége abban áll, hogy mindkét lakásnak közvetlen bejárata nyílik a főhomlokzaton, de nincs közös előtér és lépcsőház. A Malonyay-villa, ha első terve szerint megépül, nem okoz szenzációt. Igényesen megtervezett, mértéktartó szecessziós épület lett volna.

lajta_3.pnglajta_4.png

A módosított építési engedély 1906. október 13-án kelt. Az első változathoz képest az épület alaprajzát tükörképileg megfordítják és a második emeletet teljes egészében beépítik. E szint beosztása megváltozott: a középvonalban a korábbi dolgozószoba, könyvtár néven, a helyén maradt, de tőle jobbra épült egy külön dolgozószoba is. Az alaprajz viszonylagos változatlansága mellett az épület külseje alapvetően módosul. A korábban a hatalmas tetőzet alatt tömzsiként ható szimmetrikus épület aszimmetrikus, két elkülönülő épületrészből álló nyúlánk házzá alakul. Eltűnnek a szecessziós formajegyek, az épület szerkesztése rendezettebb, összefogottabb lesz. A tetőzet sem kelti már az épülettestre boruló hatalmas sapka hatását, hanem fegyelmezett kontyolt nyeregtető formáját mutatja.”

Malonyay Dezső 1909-ben eladja villáját gróf Haller Györgynének, aki 1912-ben Lux Kálmán tervei szerint beépíti a második emeleti nagy teraszt. A ház ma a Román Kulturális Intézetnek ad helyet.

Vidor Emil: Vidor-ház

vidor_1.png

Az Egger-villa (2) felépülte után pár évvel újabb Vidor-művel gazdagodik a Városligeti fasor. 1904-1905-ben édesapjának és testvérei családjainak tervezett nagy háromemeletes villája készül el a 33. szám alatt. (A ház kivitelezését a nagyhírű Kondor és Feledi cég végzi.) Az alagsorban működik az építész irodája. És nem mellesleg ebben a házban cseperedik fel Szilárd Leó, a későbbi neves fizikus, aki Vidor Emil egyik húgának, Teklának a fia.

vidor_2.png

vidor_3.png

A Vidor-ház magas tetőszerkezete és hátsó homlokzatának faszerkezetes zárt és nyitott erkélyei miatt főként a hegyvidéki építészet formavilágát tükrözi, amely art nouveau ornamentikával egészül ki. Az épület összetett, aszimmetrikus külső homlokzatának egyes részei nem a belső tér funkcióját követik, hanem maguk is ornamentális elemként vesznek részt a felület formálásában.  A ház ma a Zeneművészeti Egyetem kollégiuma.

vidor_4.png

Kozma Lajos: Nagy Imre háza (Gellért-villa)

kozma_1.png

Kozma Lajos 1933-ban tervezi a II. Orsó utca 43-ban modernista korszakának egyik fontos épületét: „Ez a ház - a magyar történelem része. A haladás, a függetlenség, a megpróbáltatások, az igaz eszmék és az eszmékhez hű emberek legyőzhetetlenségének szimbóluma.” – e szavakat Méray Tibor fogalmazza meg a párizsi Irodalmi Újságban, 1989 júniusában a házról. Az újságcikk megjelenése után nem sokkal Nagy Erzsébet létrehozza a Nagy Imre Alapítványt, majd két évvel később a Nagy Imre Társaságot. A megfogalmazott közös célok között szerepel a Nagy Imre Emlékház létrehozása és az első állandó kiállítás megrendezése.

kozma_2.png

A villát eredetileg egy ügyvéd, Gellért Áron építteti. A ház elkészültével Gellért leánya költözik be az épületbe férjével és két gyermekével, ők azonban 1939-ben elhagyják Magyarországot és Ausztráliába emigrálnak. A villába ekkor az építtető Gellért költözik feleségével, Pollatschek Jolánnal és annak nővérével, Pogány Margittal. A második világháború után azonban ők is követik a család fiatalabb tagjait és Melbourne-ben telepednek le.

kozma_3.png

Nagy Imre és felesége, Égető Mária 1949-ben költöznek be a villába. Nagy Imre édesanyja, özv. Szilasi Józsefné (született Sáringer Rozália) ugyancsak az ingatlanon álló, már a korábban megépített kisebb bungalószerű házikóban él. A villa használatáért Nagy Imre ottartózkodásuk végéig lakbért fizet.

Nagy Imre és felesége a városközponttól távol eső, természetközeli, csendes környéken minden bizonnyal jobban érzik magukat, főleg, miután 1951-ben a Jánosi család is beköltözik a szomszédos, 41. számú épületbe. Innen írja Nagy tiltakozó leveleit Rákosinak, az őt ért vádakat cáfoló beadványait az MDP Központi Vezetőségének. Itt alkotja azt a tanulmánysorozatát, amelyben kifejti e felfogását a politikai, társadalmi, gazdasági élet minden fontos kérdéséről, hadakozik a hamis vádak ellen, amelyeket el kíván juttatni a Központi Vezetőséghez megvitatásra. Ezt végül is nem teszi meg. Itt érlelődnek és fogalmazódnak meg benne azok az elméleti felismerések, amelyek lehetővé teszik Nagy Imre számára a sztálini dogmákkal való teljes szakítást és az elhatárolódást egyes lenini tételektől.

Nagy Imrét ugyan idővel kitaszítják a politikai életből, népszerűsége mégis töretlen marad. Ebben az időszakban rendszeresen megfordul az Orsó utcai villában néhány ellenzéki értelmiségi, ezek közül a legjelentősebb „összejövetelnek” Nagy Imre hatvanadik születésnapja alkalmából rendezett ünnepség tekinthető, amelyre 1956. június 6-án kerül sor megközelítőleg 166 vendég részvételével. Miután 1956. november 4-én a Nagy és a Jánosi család is Jugoszlávia budapesti nagykövetségére menekül, mindkét villát lezárják. Egykori lakói többé már nem térhetnek vissza egyetlen alkalmat leszámítva, amikor 1959 elején özv. Nagy Imréné és Nagy Erzsébet számára engedélyezik, hogy pár személyes holmit magukkal vigyenek a házból. Ezután a villát a Diplomáciai Testületet Ellátó Igazgatóság (DTI) rendelkezésére bocsátják, amely szervezet diplomaták számára utalja ki az épületet, utoljára az osztrák katonai attasék laknak benne, egészen 1996 tavaszáig. 1997-től kormányhatározat szól a Nagy Imre Emlékház létrehozásáról.

Freund Vilmos: Weiss-Chorin-villa

freund_1.png

Az Andrássy út 114. és a Munkácsy Mihály utca 11. alatt álló, ma már az Andrássy úti világörökségi terület szerves részét villa építtetője eredetileg báró Greger Miksáné. Férje, budavölgyi Greger Miksa londoni nagykereskedő, a magyar borkereskedés egyik úttörőjének számított Angliában. Tulajdonostársa, Landauer Ferenc József szintén nagykereskedő, aki egy gyufa- és festékgyáros család sarja.

freund_2.png

A két tulajdonos a tervezéssel Freund Vilmost bízza meg, aki több jelentős Andrássy úti patinás eklektikus házat tervez a korban.

„Az 1877-ben emelt egyemeletes, négyzetes alaprajzú neoreneszánsz villa az Andrássy úti villasor egyik legszebbike. A főpárkánya előtt bábos korlát húzódik, négyzetes erkélyét két gyönyörű kariatida tartja, az oldalhomlokzatokon, fülkékben is szobrok állnak. A kert végében pedig még ma is ott van az egykori melléképület.” (3)

A villa 1892-től már Csáky Albin grófé volt, majd 1919-ben Weisz Manfréd veszi meg lányának, Daisynek, aki 1921-ben ifj. Chorin Ferenchez megy férjhez.

freund_3.png

A villában 1922-től egészen 1944. március 19-ig, a német megszállásig lakik a Chorin család. Ekkor az épületet Kurt Becher SS-Standartenführer, Himmler bizalmasa foglalja le. Becher olyan ügyletet köt a gazdag családdal, amelyben a Weisz–Chorin–Kornfeld–Mauthner-vagyon megszerzéséért cserébe a család negyvenegy tagja semleges országba, Portugáliába és Svájcba menekülhet.

Pár év múlva többségük New Yorkban telepedik le. A villát a németek kirabolják, távozásukkor mindent elszállítanak Németországba, beleértve a műkincseket is. A ház 1945 után évtizedekig a magyar állam vendégháza lesz.

2015-ben a Katari állam csaknem egymilliárd forintért vásárolja meg, amely a 2010-es években a Köztársasági Őrezred villája lesz. A ház tehát jelenleg a Katari Nagykövetségi épületeként funkcionál.

Gottdank Tibor

 

Lábjegyzetek:

1.
Gábor Eszter: Malonyay Dezső villája, http://lajtaarchiv.hu/muvek/malonyay-dezso-villaja-1905-1906-xiv-izso-utca-5/

2. http://www.mazsihisz.hu/2017/03/28/20-fontos-budapesti-epulet,-amelyet-magyar-zsido-epitesz-tervezett--2.-resz--10340.html

3. http://lathatatlan.ovas.hu/index.htm?node=50411

 

 
Hírlevél







Twitter
 

Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége | Minden jog fenntartva © 2008