mazsihisz.org
Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége
Eseménynaptár
2017. Október « | »
H K Sz Cs P Sz V
            1
2 3 4 5 6 7 8
9 10 11 12 13 14 15
16 17 18 19 20 21 22
23 24 25 26 27 28 29
30 31          
Szavazó

Tizenkét kőmives: Kozma Lajos

2017-09-09 21:05:53
AJÁNLD ISMERŐSÖDNEK Cikk ajánlása    NYOMTATÁS Nyomtatás    Betűméret növelése Betűméret Betűméret csökkentése  
Share   Megosztás

Sorozatunkban tizenkét magyar zsidó építészt mutatunk be, akik a 1867, az Emancipációs törvény által lehetővé téve terveztek házakat a haza dicsőségére. 


1.jpg
Kozma Lajos


Első hősünk Kozma Lajos, aki igencsak kanyargós utat jár be addig, amíg a modern magyar építészet és belsőépítészet egyik legfontosabb szereplője lesz. A budai nagypolgárság villáinak jó részét ő alkotja majd a 30-as években. Üvegfüggönyű irodaházaival és bérházaival, évtizedekkel megelőzi korát.

Fuchs Lajosként születik jómódú családban a Somogy vármegyei Kiskorpádon 1884-ben (1). Elemi iskoláját Marcaliban kezdi, majd Kaposvárott folytatja, ahol megismerkedik Rippl-Rónai Józseffel.

1896-ban a család Győrbe költözik, ahol a Magyar Királyi Alreál Gimnáziumban Kovács Zoltán megismerteti Révai Miklós XVIII. századi bútorrajzaival.

1902 és 1906 között a József Nádor Műegyetemen tanul. Itt mestere a nemzeti formanyelv egyik élharcosa, Jánszky Béla. Jánszky kezdeményezésére, Lechner Lóránd, Mende Valér és Kozma rajzaival, Maróti Géza finanszírozása mellett 1905-ben újraindul az építészhallgatók periodikája, a Megfagyott Muzsikus (2).

Kozma 1906 és 1909 között szabadfoglalkozású grafikusnak áll. Első díjat nyer A Ház c. folyóirat Ex libris pályázatán (1908), majd kiadja Utolsó ábrándok – Melódiák című grafikai albumát (1908). A KÉVE (Magyar Képzőművészek és Iparművészek Egyesülete) tagja, kiállítási katalógusainak tervezője lesz (1909–1911).

Időközben 1909-ben egy évre ösztöndíjasként Párizsban a nagy expresszionista Henri Matisse mellett tanul festészetet. Itt találkozik Ady Endrével, akivel barátságot köt, és akinek verses kötetéhez a korban megdöbbentően merésznek számító grafikákat készít. Aztán sorra jönnek a kortársak, költők, írók (pl. Móricz Zsigmond, Csáth Géza), akik szintén szívesen látják viszont könyveikben a sajátos formavilágú Kozma-grafikákat.

Kozma a párizsi avantgardista kitérő után a Fiatalok társaságához, az ifjú Kós Károly népies-szecessziós szellemi köréhez csatlakozik. Somogy és Erdély tájairól gyűjt motívumokat. Vázlatokat, rajzokat, metszeteket készít a falusi épületekről, templomokról, kapukról.

1910 és 1913 között ismét vált és a szecessziótól távolodó Lajta Béla műtermének lesz tagja. Részt vesz Lajta legjelentősebb budapesti épületeinek (Erzsébetvárosi Bank, Vas utcai Felsőkereskedelmi Iskola) munkálataiban, használati és berendezési tárgyakat készít a New York kávéház részére. Majd első önálló feladatként megkapja a budapesti Rózsavölgyi Zeneműbolt kialakítását és berendezését (1912). Közben díszleteket és jelmezeket készít Bárdos Artúr és Révész Béla Új Színpadának produkcióihoz is.

Első munkája országosan ismert művésszé teszi. A nem várt siker után, az 1910-es évek közepén elsősorban a modern lakáskultúra és lakberendezés bútorainak tervezésével foglalkozik.

2.jpg
Kozma Lajos illusztrációja Csáth Géza Délutáni álom című művéhez (1911)


Saját lakása ekkor éppen egy Lajta-házban található akkoriban, a VIII. Népszínház utca 19. szám alatti Harsányi-bérházban.

1913-ban otthagyja a Lajta-irodát és megalapítja a Budapesti Műhelyt (3), amely a Wiener Werkstätte mintájára a kor nagypolgársága által kedvelt „neobiedermeier” (4) belsőépítészeti hullámot képviseli.

Alapító tagja lesz Lechner Ödönnel, Vágó Józseffel, Lajta Bélával, Málnai Bélával és Jánszky Bélával együtt a Magyar Művészi Munka Társaságnak is, amely a Deutscher Werkbund hazai mozgalma.

Az Iparrajziskola vezető tanáraként is működik.  Grafikai tudását az iskola Lakberendezés és Fémmunka Tervezési Tanszékének készített plakátokkal kamatoztatja.

1914-ben két házat tervez: Mendel Jakabnak Balázsfalván és Princz Lajosnak Erzsébetfalván.

Behívják frontszolgálatra. Miután szabadságot kap, Gyomán megismerkedik Kner Izidorral és fiával, Kner Imrével, a híres nyomdászokkal. 1918-tól már megrendeléseket is kap tőlük. Az általa tervezett könyvdíszek a magyar könyvművészet világszínvonalú teljesítményei. Formavilága a szecesszióból indul ki, majd a népi díszítőművészet elemeit felhasználva jut el ahhoz a sajátos stílushoz, amit Kozma-barokknak is neveznek. Könyvművészként a könyv minden részletének egységes kialakítására törekedik, és elsősorban fametszetes könyvdíszeket használ.

Kozma 1919-ben a Tanácsköztársaság idején a Művészeti és Múzeumi Direktórium tagja lesz, többek mellett Ferenczy Bénivel és Berény Róberttel együtt. A Műegyetemen éppen induló Lakásművészeti Tanszéken Egyetemi tanárrá nevezik ki.

A Tanácsköztársaság bukása után elveszíti egyetemi állását, a Magyar Mérnök és Építész Egylet kizárja tagjai sorából.

Felméri helyzetét és alkalmazkodik: Horthy Miklós kormányzó korában neobarokk villákat kezd tervezni. Belső berendezéseiért és bútoraiért 1925-ben Iparművészeti Nagy Aranyéremmel tüntetik ki- Az 1926-os amnesztia után felvételre jelentkezik a Kamarába, és két hiánypótlást követően 1928 végén vissza is veszik.

Nemzetközi sikereket arat: a Neue Werkkunst 1926-ban megjelenő VII. kötete Kozma belsőépítészetét mutatja be. A könyv előszavát a Bauhaus-tanítvány Kállay Ernő írja. Ugyanebben az évben Alexander Koch felkéri megjelenő kötete címlapjának megtervezésére. Sőt, a kassai neológ zsinagógára és zsidó gimnáziumra kiírt pályázaton első díjat kap. A zsinagóga 1927-re felépül (ma a Művészek Házának ad otthont). A templomban 600 férőhelyet alakítanak ki az alapszinten a férfiak számára, és 500 helyet a nőknek a galérián. Kupolája 37 méter magas.

3.jpg
Kassa, Művészetek Háza, az egykori neológ zsinagóga. Lajta Béla sírját is Kozma tervezi a Kozma utcai zsidó temetőbe.


Az 1920-as években tervez még néhány neobarokk villát: Kálmán Sándor számára a XIV. Stefánia út 65-ben (1924–1925), a gyomai Kner-villát (1925) és a jeles neobarokk építész, Wälder Gyula villáját a XI. Himfy utca 9-ben (1928-1929).

4.jpg
Gyoma, Kner-villa


A bethleni konszolidáció korának végére elfordul a neobarokk magyar követőitől és ha lazán is, az avantgárdhoz csatlakozik.

5.jpg
6.jpg
7.jpg
8.jpg
Kozma tervezte szobabelsők


Klein Rudolf így ír a modernizmus és a neobarokk hazai politikai hátteréről (5): „A modernizmus a két világháború közötti korszakban a politikai ellenállást jelképezi, szembehelyezkedést azzal, amit Szekfű Gyula a Három nemzedék című művében neobarokk társadalomként definiál. A neobarokk sokkal több, mint művészettörténeti terminus technicus, és nem csak Szekfű látja a neobarokkban a múltba, jobban mondva a feudális, rizsporos múltba való fordulást. Maga a barokk is úgy jött létre, mint a reneszánsz-kori elő-szekularizáció illetve a vallási reformáció ellenlábasa. Sokak szemében – művészeti nagyszerűsége ellenére – a barokk maga volt a „reakció”. Viszont a barokk szellemileg már az oszlás jele volt, a korábbi rend lazulásának időszaka, a kettősség állapota, a vallás dominálta múlt, és a belőle törni vágyó világi tudás, tudomány, a newtoni világkép ellentétének drámai kibontakozása, elsősorban Európa gazdaságilag vezető vidékein. Az Osztrák-Magyar Monarchiában ez a belső feszültség kevésbé volt érzékelhető, mint például Franciaországban, és itt a barokk Mária-Terézia konzervativizmusát (és antiszemitizmusát) is fémjelezte, és a visszalépést a biztonságos, preindusztriális időkbe, minek folytán a Horthy-kor homlokzatain visszatérnek a kövér puttók, sőt az iskolásan pontos barokk templomok is Wälder Gyula keze alatt. Ez pszichológiailag teljesen érthető: a katasztrofálisan idejétmúlt, a 20. század első felébe átmentett/átmenekült magyar nemesség, a nagybirtokosok megkísérelték visszaállítani órájukat arra a korra, amikor uralmuk egy európai kontextusban még elfogadható volt. Minden és mindenki, aki őket arra emlékeztette, hogy az idők megváltoztak – a modern irodalmárok, művészek, zenészek és építészek ellenségnek tűntek, de leginkább a zsidók, akik az ország modernizációjában olyan fontos szerepet játszottak, függetlenül attól, hogy eredetileg a liberális nemesség nyitotta meg előttük ezt az utat. Sőt a zsidók manírjaikban bizonyos mértékig hasonultak a nemességhez, gyakran házasságok és pénzük révén soraikba is beférkőztek, de mégis a modernizáció ágensei maradtak, és az elsőszámú „árulóknak” számítottak. Persze bizonyos mértékig „árulóknak” számítottak az olyan keresztény géniuszok is, mint Bartók Béla vagy Molnár Farkas, akik erkölcsi kiállásukkal, tehetségükkel és nemzetközi hírnevükkel zavarták a boldog neobarokk illetve új-népies idillt.”

Az 1930-as évek Kozma pályájának csúcsát jelentik: a modern magyar építészet fontos házait alkotja ekkor. 1930-ban felépül a Magyar Divatcsarnok (VII. Rákóczi út 72-76., 1956 után átépítik), 1934-ben az Átrium Ház/Mozi (II. Margit krt. 55.), 1935-ben az Üvegház (V. Vadász utca 29.) és 1938-ban a Régiposta-ház (V. Régiposta utca 13.).

A Párisi Nagy Áruházzal egyidőben működő Divatcsarnok Rosenberg Márk öt boltocskájából fejlődik nagy kereskedelmi vállalkozássá, közülük a Rákóczi út 74. alatti 1914-ben jön létre. Rosenberg fia, Ruttkai Antal az 1920-as évek elején veszi bérbe a Rákóczi út 74. egész földszintjét, a cég 1925-től viseli a Magyar Divatcsarnok nevet. 1928-ban kezd terjeszkedni. A homlokzaton az első emelettől felfelé nem változtatnak. Az átalakítás és az új berendezés Kozma nevéhez fűződik, az udvart üvegtetővel fedi le, mellyel egy nagy árusító csarnokot nyer. Az így kapott három szintből, a pincében a raktárak, a földszinten és a félemelet galériaszintjén pedig az árusítás folyik. Az elkészült áruház fényűző és modern, jellemzőek a tükör, a márvány és a bronz felületek, valamint hangsúlyos a kockás, illetve mintás gumipadló is.

1934-re az átalakítások és bővítések révén modern áruház jön létre, 1939-ben már öt emeleten, közel ezer alkalmazottal működik. Az áruházat 1948-ban államosítják, 1956-ban az épület romba dől, de helyreállítják, és a Centrum Áruházak tagjaként Otthon Áruház nevet kapja. (Az Otthon Áruház a 2000-es évektől megszűnik.)

Az Átrium Házról Klein Rudolf így ír (6): „Az Átrium Ház/Mozi Kozma legdominánsabb alkotása, a Margit körúti modern házsor meghatározó és legmodernebb darabja, melynek homlokzata modernista manifesztum a többé-kevésbé historizáló, „félmodern” vagy mérsékelt, polgáriasított modern szomszédok között. Az épület megtagadja illedelmes-alázatos elődeit, és hirdeti: fémszerkezetű modern ház vagyok!”

Kozma a házhoz a megrendelést 1934-ben kapja. A Házépítő Szövetkezet hatemeletes-manzárdos bérház és mozi együttesének megtervezésére kérik fel. (A Házépítő Szövetkezet a Dénes–Erős kivitelező páros családi vállalkozásaként jön létre ugyanebben az évben.)

9.jpg
10.jpg
Budapest, V. Margit krt. 55.
 

Az épület földszintjén üzemelő Átrium mozi korszerű szellőztető és akusztikai megoldásokkal rendelkezik. A mozi és az egész épület színvilágát a fehér- fekete-narancssárga, a szürke és a vörös színek határozzák meg. Az anyagok között az acél, az üveg, a márvány- és üvegmozaik, a tükör, a műkő, a kerámia, a datolyapálma-furnir (zebrano) és a fehér nemesvakolat a meghatározók. A fekete-fehér márványmozaik burkolatú előcsarnok kialakítása tükrözi legjobban az eredeti állapotot.

A téralakítás szempontjából hangsúlyos oszlopok (a galériát hordók, a dilatáció és a feljárat mellettiek) váltakozó kialakítású fehér- fekete-arany üvegmozaik vagy fehér-narancs üveg burkolatot kaptak, míg a hétemeletes lakóépületet tartó oszlopok egy része – tükörrel burkolva – a térben hangsúlytalanná vált.

Kozma 1934-ben kapja a felkérést Weiss Arthur üveg-nagykereskedőtől üzletházának megtervezésére. Az 1934-ben felépülő Üvegház egészen más igénnyel készül, mint Kozma korábbi megrendelései. A feladat itt az, hogy az épület külsejében is reprezentálja funkcióját: üvegkereskedéssel foglalkozó üzletház, amelyben iroda, raktár és lakás is helyet kap. Kozma szereti az üveget építőanyagként, díszítőelemként és bútortervein egyaránt. (Családi ház terveinek enteriőrjén gyakran helyez el üveges polcot, szekrényt, illetve üvegezett asztalt.)

A vízszintes tagolású épület jelentősen elüt a környező házaktól, és már ezzel is felhívja magára a figyelmet. A homlokzatot fényes fekete és fehér opálüveg uralja, üvegfelirat hirdeti az épület nevét. A földszinten különböző formájú üvegtéglát alkalmaz borításként és falfelületként. Ezzel az épület külsejét egyben reklámként is használja.

11.jpg
12.jpg
Budapest, V. Vadász utca 29. – egykor és ma


Vámos György írja könyvében (7): „Az I. emeleti lépcsőház üvegezett ajtókkal van ellátva. Az előtérben irodába jutunk, melynek két oszlopa mennyezetig tükörrel van burkolva úgy, hogy e két tüköroszlop egyúttal fogas és ernyőtartó is. A nagy iroda áttekinthető üveggel van az egyes osztályokra osztva úgy, hogy a főnöki irodából mindent kitűnően lehet látni…”

Weiss Arthur 1933-ban lesz a bécsi alapítású cég vezetője. Apja, Július Weiss 1897-ben létesíti budapesti lerakatát. Abban az évben, amikor fia, Arthur megszületik. Július Weiss akkoriban települ át Budapestre, és kap magyar állampolgárságot. Ettől fogva az ifj. Weiss Gyula nevet használja.

Weiss kereskedelmi akadémiát végez, részt vesz az I. világháborúban, a háború után pedig két testvérével, Vilmossal és Viktorral együtt vezeti az apai üzemet. 1933 után pedig ő a cégvezető. Az 1930-as évek elején egy tűzesetet követően kerül sor a Vadász utcai épület újjáépítésére, és ekkor adja a megbízást Weiss Kozmának az új épület megtervezésére és felépíttetésére. Az építkezés fővállalkozója a Dénes és Erős cég.

A Weiss család erős cionista kötődésű, a magyarság iránti elkötelezettségük mellett a zsidósághoz való tartozásuk is elevenen él bennük. A család egy része már korán Palesztinába költözik, Weiss Arthur pedig feladatokat vállal a Budapesti Zsidó Hitközség életében.

Az 1940-es évek kezdetén, a zsidóüldözések megindulásakor, Weiss kapcsolatba kerül az 1931 óta Budapesten működő ún. Palesztina Hivatallal és a Palesztinába kivándorlók ügyeinek szorgalmazásával és a hivatal titkárával, Krausz Miklóssal. Weiss Arthur élete ez időtől fogva már az Üvegház új korszakához kötődik, melyben alapvetően megváltozik az épület funkciója. Az üzletházból az embermentésnek olyan szigete lesz, amely emberek sokaságának jelent menedéket. Ehhez az is kell, hogy Weiss találkozzon azzal az emberrel, aki az embermentő tevékenységet megszervezi és irányítja: ez Carl Lutz, a svájci magyar nagykövetség konzulja.

Carl Lutz, dr. Geyer Albert jogásszal és Gedeon Andorral állapodik meg a Weiss-féle ház igénybevételéről, a svájci követség Idegen Érdekeket Képviselő Osztálya számára. Új munkamenet készül. A csoportos útlevelek elkészítése jelenti az iroda első „hivatalos” munkáját, és egyben egyfajta általános irathamisító műhelyként is kezd dolgozni. A fiatalok az itt készült hamis igazoló iratokat eljuttatják a város különböző helyein bujkáló rászorultaknak, a szomszédos országokból idemenekülteknek és hazaiaknak egyaránt.

A rendkívül veszélyes futárszolgálatra felfigyel a nyilas sajtó is és támadást intéznek az üvegházi iroda ellen, így a továbbiakban óvatosabban kell működniük. Az 1944. október 15-i nyilas hatalomátvételt követően megváltozik az iroda jellege. Már nemcsak az irathamisító részlegnek és a kivándorlási kérelmet benyújtók fogadására biztosítanak teret, de egyre többen jönnek olyanok, akik számára már fedelet is kell nyújtaniuk. Az irodákat és a műhelyeket szállásokká átalakítják. A földszinti nagy teremben van a tájékoztató, az emeleti irodában a referensek nap közben fogadják a jelentkezőket, éjszaka ott pihennek az íróasztalokon vagy a padláson.

1944. december 4-én egy nyilas különítmény behatol az épületbe, és mindenkit az utcára parancsolnak, majd el akarják indítani őket a Duna-part felé. Weiss Arthurnak a diplomáciai státuszra hivatkozva sikerül elérnie, hogy a kerületi rendőrparancsnok megállítsa a további atrocitást, és az emberek visszamenekülhetnek a ház falai közé.

Budapest körülzárása után azonban újabb súlyos támadás éri az épületet a nyilasok részéről. 1944. december 31-én géppisztolyokkal és kézigránátokkal támadnak a házra, és tüzet nyitnak az udvaron lévőkre, majd az utcára terelik az elkeseredett embereket, holtakat és sebesülteket hagyva. Négy halott és több sebesült hevert a földön. Szerencsére a telefon még működik a házban, és a bent lévők értesítik Lutz irodáját. A rendőrparancsnok ismét közbelép. Így a mintegy 800 ember megmenekül. Nem menekül meg Weiss Arthur, akiért 1945. január 1-jén a nyilasok visszajönnek és ismeretlen helyen kivégzik.

Az Üvegházban menedéket találó több ezer ember között van a későbbi nemzetközi rangú tudós, Scheiber Sándor, a Rabbiképző tanára, aki 1948-ban, Weiss Arthurra emlékezve írja (8): „Úgy emelkedett ki Weiss Arthur nemes alakja, mint a napban fürdő szikla a haragos hullámok közül, ő volt a legmegfelelőbb pozícióban... minden percének megvolt a maga rendeltetése.”

Az utolsó napokat a Vadász utcai ház lakói állandó rettegésben élik meg. „A Vadász kapujának most már üveg nélküli, zsákokkal lefüggönyözött rácsain keresztül, ha kikukucskáltunk, az utca túlsó oldalán állva mindig ott láttunk egy-egy sötét fegyveres alakot. Úgy ólálkodtak állandóan az épület körül, mint valódi éhes farkasok, csak arra várva, hogy falkába verődhessenek, s majd úgy ronthassanak rá a karámra, amelyen belül a remegő bárányok, a Vadász utca éhségtől és betegségtől elalélt népsége hevert a földalatti búvóhelyen.” (9)

Január 18-a hozza a felszabadulást. Az első csapatban, a németek ellen az oroszok mellett harcoló román katonák érkeznek a helyszínre. Carl Lutz mentőakciója eredményesnek bizonyul, s bár ezrek köszönhették neki életüket, mégsem méltányolják eléggé fáradozásait: 1945 áprilisában, több diplomatatársával együtt, kiutasítják az országból. Az épület egykori garázsának helyén 2005-ben emlékszoba nyílik a Carl Lutz Alapítvány jóvoltából.

13.jpg
14.jpg
Budapest, V. Régiposta utca 13.


Kozma 1937-ben tervezi utolsó nagyobb épületét, a Régiposta-házat (V. Régiposta utca 13.). A vasbetonvázas épület a Kozmánál megszokott legapróbb részletekig megtervezett. „A homlokzati szalagablakokat csak a pillérek vonalában, az ablakok síkjában berakott fekete márványburkolat szakítja meg, amely mögött a redőnyszerkezetet és a gépészetet rejtik el. A lépcsőházi előtér a szűk hely ellenére nem vált nyomasztóvá, az L-alakú belső kertre megnyitott kialakítása és az igényes anyaghasználata miatt. A szintenkénti három egyszobás lakásban az ötletes konyhaszekrényektől, a falba süllyesztett beépített szekrényeken és szennyestartókon át a fürdőszoba csempe raszterébe elhelyezett pipereszekrényekig, vagy beépített WC-tartály lehúzó részletéig minden a végsőkig átgondolt és megtervezett.” (10)

A ház kivitelezője ez esetben is a Dénes-Erős cég (Dénes Vilmos társtervezőként is jegyzi a házat). A kapu felett Kovács Margit domborműve található, az utca nevére utaló postakocsi képével.

Kozma nem csatlakozik a CIRPAC-csoporthoz, bár modernista hozzáállását megtartja a magánvillák és nyaralók tervezésénél is.

Sok villát tervez. Magánvillái is logikus tervezési elveket követnek, teraszokkal és lépcsőkkel toldott egyszerű kubusok, utca felé zártabb, kert felé nyitott formák, árnyékos vagy északi oldal felé csoportosított mellékhelyiségekkel. Az egyszerű elvek ellenére ezek az épületek sémáktól mentes tér-szervezéseikkel, belső közlekedőik szokatlanul átgondolt megoldásaival, valamint fürdőszobai, konyhai berendezéseik és szekrényrendszereik részletező, alapos kialakításával tűnnek ki a kor épületei közül. Általános jellemzőjük a központi fűtés kályhája vagy a kandalló köré szervezett, nappaliból, étkezőből, dolgozószobából és esetleg hallból, avagy társalgóból álló, összetett közösségi terek variálhatósága – olykor tolóajtókkal, máskor függönyökkel –, továbbá a beépített bútorok nagymértékű alkalmazása és a mindenütt látható könyvkultusz.

Épületeinek szerkezetei átgondoltak és ötletesek, kihasználva a korszak építés-kivitelezési és épületgépészeti lehetőségeit. A fűtő berendezések körüli zugok megoldásaiban a századelő építészeinek elképzelései köszönnek vissza.

Számos villája közül érdemes kiemelni következőket, melyek zöme a Rózsadombon áll:

  • Havas-villa – „Építőmester háza” (II. Hankóczy utca 2., 1931): A villa egy építési vállalkozónak, Havas Ernőnek épül. Egyszerű mértani formák, lapostető, fent nagy terasz, szalagablakok, üvegtéglák és hogy még több fény legyen, nagy üvegveranda. De az alsó szint téglaborítása is nyerő.  A villa átadása nagy esemény, fényét talán még az sem rontja, hogy Füst Milán, aki a jelek szerint nem feltétlen volt híve a modern stílusnak, így ír a házról (11): „Csak csontváz, hús nincs rajta. Csak a szerkezet - mindenütt szerkezet. Ez az egyszerűség már pokolian unalmas. Ez őrjítő, itt ha egy kis szivarhamut leejtesz, már baj van. A tisztaság protestálása a zagyva tisztátalanság ellen.” A belső: áramló terek, egymásba folyó szobák, a verandára néző óriási ablakok és a terasz behozzák a természetet. Egyszerű vonalvezetésű, modern bútorok (ez is Kozma tervei szerint), sok fém, üveg, színek, szürkéskék linóleum a padlókon és néhol a bútorokon. Kozma csempe helyett opaküveget használ burkolásra. (A házban lakik egy ideig Vas Zoltán, aki 1945 után Budapest polgármestere majd az Országos Tervhivatal Elnöke lesz.) (12)

15.jpg
Budapest, II. Hankóczy utca 2. - egykor
 

  • II. Napraforgó utca 5. és 6-8. ikerház (1931): Kozma két épületet is tervez a pasaréti mintatelepen.
  • Villa a Kavics utcában (II. Kavics utca 8/d, 1933)
  • Wolfner-villa (II. Csopaki utca 10., 1934): Szimmetrikus homlokzatú ház, T-alakú lakótér-együttessel.
  • Gellért-villa majd Nagy Imre lakóháza (II. Orsó utca 43., 1933): A házról bővebben itt írtam.
  • Fleiner-villa (Pókaszepetk-Tasziló-puszta, 1934)
  • Hatlakásos bérvilla (II. Bimbó út 39., 1933)
  • Sprung-villa (II. Bimbó út 67., 1935)

16.jpg
Budapest, II. Bimbó út 67.
 

  • Luppa-szigeti Kozma-nyaraló (Luppa-sziget, Platán sor 8., 1935): Kozma pár négyzetméteres saját nyaralója Budapest északi határánál található Lupa-szigeten. Vasbeton erkélye és teteje a Duna beton partfaláról a víz fölé nyúlik Az egyterű, lábakra állított nyaraló ma (még Kozma által kibővített) formában áll, kiváló állapotban. A kertben Kozma lányát ábrázoló szobor található. (Kozma halála után Walter Rózsi operaénekes, majd Sóváry Emil gépészmérnök lesz a ház tulajdonosa). Kozmának több más háza is épül a szigeten (Platán sor 3, 4, 8 és 10.) és sorra jelennek meg más neves építészek házai is itt (Forbát Alfréd, Körner József, Farkas Endre és György). A házak tulajdonosai között találjuk Molnár C. Pál festőművészt (Platán sor 3.), Román András építészt (Platán sor 4.), Tatai Tibor olimpiai bajnokot (Platán sor 29.), Soros Tivadar jogászt (Platán sor 39, a háznak később Soros Tivadar fiai, Soros György és Pál, majd Margitai Ági színésznő lesz a tulajdonosa), Schmitt Pál volt köztársasági elnököt és olimpiai bajnokot (Platán sor 41.),  Litván Józsefet, majd fiát, Litván György történészt (Platán sor 13.) és Bacsó Péter filmrendezőt (Rév utca 2.). De telke volt itt a színművész Páger Antalnak, az építész Román Andrásnak és az író Csécsy Imrének.

17.jpg
Budakalász, Luppa-sziget, Platán sor 8.

 

  • Trombitás utcai villa (II. Trombitás utca 23., (1935-193)
  • Klinger-villa (II. Hermann Ottó utca 10., 1936)
  • Magyar-villa (II. Berkenye utca 19., 1936)

18.jpg
19.jpg
Budapest, II. Berkenye utca 19. – egykor és ma
 

  • Szegő-villa (XI. Somlói út 33/a, 1937)
     

Kozma belsőépítészeti ízlésében következetesen ragaszkodik a vörös-fekete színek együttes alkalmazásához, valamint a csillogó fém, üveg és mázaskerámia felületekhez. Modernista gondolkodásából fakadó puritanizmusa ellenére épületein szobrászati igényességű díszeket is elhelyez. 1933-ban a világhírű Thonet cég bízza meg bútortervezéssel, a milánói triennállén grafikai munkáit állítják ki.

Az évente kétszer megrendezendő Budapesti Nemzetközi Vásárokon számos modern kísérleti jellegű pavilonépületet tervez: Magyar Ház (1932-33), Textil pavilon tornya, Idegenforgalmi pavilon (1936), Textilpavilon (1937) Magyar Lajos Gépszíj és Bőrárugyár Rt. pavilonja (1939 és 1940) Tungsram pavilon, Weiss Manfréd Acél és Fémművek Rt. pavilonja (1940) Tungsram – Orion. „A fény pavilonja” (1941). 1940-ben megtervezi utolsó megépülő villáját a Pusztaszeri úton (II. Pusztaszeri út 33.).

1941-ben, Svájcban megjelenik Das neue Haus című könyve, amelyben nemcsak a már elkészült épületeit közli, hanem számos új szellemű tervrajzot is bemutat (A könyvet magyarul Az új ház címmel csak 1978-ban publikálják.)

A Vészkorszakot bujdosva, de túléli. A vele együtt bújkáló Soros Tivadar, Soros György édesapja így ír róla (13): „Lajos széles érdeklődési körű, igen kulturált művész volt, tôlem valamivel idősebb, kopaszodó, de dús fekete bajusszal. Inkább hasonlított kínai mandarinra, mint pesti zsidóra. Még bőrszíne is sárgás volt, és szemei egy kicsit ferdék. Nekem legalábbis úgy tűnt. Egy ilyen ember társaságában, jó könyvekkel körülbástyázva, könnyebbnek ígérkezett kivárni a nácizmus összeomlását.”

1946-ban kinevezik az Iparművészeti Főiskola igazgatójává. 1947-ben megalapítja az Új Építészet Körét és társzerkesztője lesz az Új Építészet című folyóiratnak. 1948-ban a Köztársasági Érdemrend Aranyfokozatával tüntetik ki és az elsők között részesül Kossuth-díjban.

Utolsó jelentős munkáját, a Gyöngyösi és Nővér utca sarkára tervezett általános iskola, a mai Németh László Gimnázium épületét már csak halála után, 1949-ben fejezik be.

20.jpg
21.jpg
Budapest, Németh László Gimnázium


Kozma Lajostól saját szavaival búcsúzunk (14): „Ha azt akarjuk, hogy utódaink ne szidjanak bennünket, úgy igyekezzünk olyan házakat építeni, amiben egy másfajta élet lehetőségei is elképzelhetők […] A ház nemcsak tőkebefektetés, de a család és a jövő nemzedék életkerete is, és változóképessége, rugalmassága a használhatóság legfontosabb próbája, időben is, nemcsak térben.”

Gottdank Tibor
 


***

 

1 A család 1898-ban magyarosít Kozmára.
2A lap mind a mai napig a Budapesti Műegyetem Építész Karának lapja.
3 Ez Magyarország első iparművészeti műhelye, ahol a közönség megtekintheti az alkotók munkáit. A berendezett kiállításokat hétfőtől szombatig ingyenesen lehetett látogatni. Kozma figyelembe veszi a látogatók különböző társadalmi helyzetét; az alsó szinten gazdagabban berendezett lakásbelsőkkel találkozhattak a látogatók, míg a felső szinten a szerényebb körülmények között élők találhatták meg a megfelelő alkotásokat. Természetesen kiállításra kerülnek Kozma Lajos-tervezte munkák is; bútorok, ajtók, ablakok. A Műhely megnyílását hazai művészek, írók, költők mellett az európai sajtó is örömmel fogadja.
4 Déry-Merényi: Magyar Építészet 1867-1945, Urbino Kiadó, 2000.
5 Klein Rudolf: Az Átrium Ház, Múlt és Jövő, 2013/1.
6 Klein Rudolf: Az Átrium Ház, Múlt és Jövő, 2013/1.
7 Vámos György: Üvegsziget, Makkabi Kiadó, 2008. 65. o.
8 Szita Szabolcs: Weiss Arthur és a budapesti Vadász utcai Üvegház 1944-45-ben, Holocaust Dokumentációs és Emlékgyűjtemény Közalapítvány, Budapest, 2002. 2
9 Vámos György: Üvegsziget, Makkabi Kiadó, 2008. 16. o.
10 Perényi – Niczki – Dankó – Szentirmai: Többlakásos házak, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Lakóépülettervezési Tanszék, 2013.
11 Kozma Lajos Havas-villája, http://kep-ter.blogspot.hu/2011/06/kozma-lajos-fele-havas-villa.html
12 Vas Zoltán dönt később az Új Építészet című folyóirat megszüntetéséről. Ebben a folyóiratban többször publikál maga Kozma is.
13 Soros Tivadar: Maskerado – Dancing Around Death in Nazi Hungary (Álarcban – náci világ Magyarországon)
14 Kozma Lajos: A ház és lakás mint élet-szcenárium (Várnai Zseni (szerk): Családi kincsestár, Globus Nyomdai Műintézet Rt. 1938.)

 
Hírlevél







Twitter
 

Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége | Minden jog fenntartva © 2008