mazsihisz.org
Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége
Eseménynaptár
2018. December « | »
H K Sz Cs P Sz V
          1 2
3 4 5 6 7 8 9
10 11 12 13 14 15 16
17 18 19 20 21 22 23
24 25 26 27 28 29 30
31            
Szavazó

gróf Esterházy János sok zsidó ember életét mentette meg

2010-03-11 22:54:40
AJÁNLD ISMERŐSÖDNEK Cikk ajánlása    NYOMTATÁS Nyomtatás    Betűméret növelése Betűméret Betűméret csökkentése  
Share   Megosztás

Szerepeljen a hősök között gróf Esterházy János is, aki az 1940-es évek elején - Szlovákiában élő magyarként - fellépett a zsidóüldözések ellen és sok zsidó ember életét mentette meg.


esterhazyjanos1.jpgA Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének vezetői levélben kérték a Fővárosi Közgyűléstől, hogy egészítsék ki a dunai alsó rakpartok elnevezésére tett javaslatot, és abban szerepeljen a második világháború alatt a zsidóságért kiálló Esterházy János is

A javaslat a holokauszt alatt zsidó embereket mentő hősökről nevezné el a rakpart egyes szakaszait, a Mazsihisz azonban szükségesnek tartja, hogy ezen hősök között szerepeljen gróf Esterházy János is, aki az 1940-es évek elején - Szlovákiában élő magyarként - fellépett a zsidóüldözések ellen és sok zsidó ember életét mentette meg.

Tavaly november 26-án határozott a Fővárosi Közgyűlés a közterületek elnevezését szabályozó rendeletének módosításáról, hogy elnevezhessék a nyilasterror mártírjairól az alsó rakpartokat.

Az alsó rakpartok átnevezéséről szóló előterjesztés szerint azok emlékére, akik 1944-ben a nyilasterror áldozatai lettek, az embermentő hősök és mártírok nevének megörökítésére, az utókor köszöneteként javasolják a rakpartok elnevezését. Az embermentők előtti tiszteletadás ugyanakkor főhajtás a terror áldozatává vált mártírok előtt - tették hozzá akkor a frakcióvezetők.

A Duna budai oldalán az Árpád híd és a Margit híd közötti szakaszt Slachta Margit nővérről javasolták elnevezni, aki az indoklása szerint "a rendházában sokakat bújtatott", a Margit híd és a Batthyány tér közötti szakaszt Angelo Rotta nunciusról, aki "több ezer ember számára adott menlevelet, és önként maradt az ostromlott fővárosban.

A Batthyány tér és a Lánchíd közötti szakaszt Sztehlo Gábor evangélikus lelkészről neveznék el, aki "az üldözött gyermekek részére otthonokat szervezett", a Lánchíd és az Erzsébet híd közötti szakaszt Friedrich Born svájci diplomatáról, aki "a Nemzetközi Vöröskereszt képviselőjeként tízezernél is több ember megmentésében segített".

A Duna pesti oldalán az Újpesti rakpart alsó autóútját a Dráva utcától a Margit hídig Carl Lutz svájci diplomatáról javasolták elnevezni, aki "a tízezrek életét megóvó akciókat irányította és gondoskodott a környéken felállított svájci védett házak lakóiról", a Margit híd és a Lánchíd közötti szakaszt id. Antall Józsefről, aki "száz gyermek életét mentette meg, és sok lengyel menekültnek volt segítségére".

A Lánchíd és az Erzsébet híd közötti szakaszt Jane Hainingről, a budapesti Skót Misszió mártírjáról neveznék el, aki "felszólításra sem tért vissza Skóciába és iskolája területén több gyermeket, anyát, nőt és férfit bújtatott", és akit 1945 áprilisában Auschwitzban meggyilkoltak. A Szabadság híd és a Közraktár utca közötti szakaszt pedig Salkaházi Sára szociális testvérről javasolták elnevezni, aki "1944. december 27-én itt halt vértanúhalált"

Esterházy János 1901. március 14-én született Nyitraújlakon. Az Országos Keresztényszocialista Párt elnöke lett l932-ben, képviselővé pedig 1935-ben választották az akkori Csehszlovákiában. Az Egyesült Magyar Pártnak 1936-ban lett alelnöke, az idő tájt Benes államfő miniszterséget ajánlott fel neki, amit elutasított. A pozsonyi parlamentben 1942-ben egyedül ő nem szavazta meg a zsidók deportálását előíró törvényt, ezután pedig sok üldözöttet segített Magyarországon.

Szót emelt Magyarország német megszállása ellen, a nyilas hatalom átvétele után pedig Budapesten bebörtönözték. A mélyen hívő, a kisebbségek ügyét mindenkor szolgáló, zsidókat mentő politikus hitvallása, később szállóigévé vált mondata az volt, hogy "a mi jelvényünk a kereszt, és nem a horogkereszt".

1945 tavaszán tiltakozott a kassai kormányprogram magyarellenes pontjai ellen, ezután a Szovjetunióba vitték, ahol koncepciós perben tíz év munkatáborra ítélték.

A csehszlovák népbíróság 1947 szeptemberében, mint hazaárulóra halálbüntetést szabott ki rá. A vád szerint az általa vezetett szlovákiai magyarság bomlasztotta fel a csehszlovák államot.

Esterházyt 1949-ben engedték haza Szibériából, ezután halálos ítéletét életfogytiglanra változtatták. A morvaországi Mirovban börtönben halt 1957. március 8-án, hamvai egy prágai tömegsírban találhatók.


Kapcsolódó íráunk:
Tudatlanság vagy tudatos rosszakarat?
 

 
Hírlevél







Twitter
 

Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége | Minden jog fenntartva © 2008