mazsihisz.org
Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége
Eseménynaptár
2017. November « | »
H K Sz Cs P Sz V
    1 2 3 4 5
6 7 8 9 10 11 12
13 14 15 16 17 18 19
20 21 22 23 24 25 26
27 28 29 30      
Szavazó

90 esztendeje született Leonard Bernstein

2008-08-24 22:13:12
AJÁNLD ISMERŐSÖDNEK Cikk ajánlása    NYOMTATÁS Nyomtatás    Betűméret növelése Betűméret Betűméret csökkentése  
Share   Megosztás

Forrás: Mûvész-világ


„Nem tudom elképzelni az életet zene nélkül” – vallotta Leonard Bernstein, a múlt század egyik legnagyobb zeneszerzõje, karmestere és zenepedagógusa, aki kilencven éve, 1918. augusztus 25-én született.


Egy Ukrajnából kivándorolt vallásos zsidó családból származott, elsõ zenei élménye a zsinagóga orgonája és kórusa volt. Tizenegy évesen zongorát örökölt, s ezzel szavai szerint „Megtaláltam a saját világmindenségemet, azt a helyet, ahol biztonságban érzem magamat: a zenét.”

A Harvard egyetemen zenét és bölcsészetet tanult, 1939-ben kitüntetéssel végzett; a magyar származású Reiner Frigyes azt mondta róla: „a valaha volt legtehetségesebb tanítványom.” Dirigensi karrierje 1943-ban egy bravúros beugrással indult: a 25 éves, ismeretlen Bernstein Bruno Walter betegsége miatt néhány órás felkészülés után állt a New York-i Filharmonikusok élére és leírhatatlan sikert aratott a Carnegie Hallban. Egycsapásra Amerika kedvence lett, a nagy zenekarok valósággal versengtek kegyeiért. Lelkesedése, átéléssel telt dirigálása, a belõle áradó zeneélvezet a nem zeneértõ közönséget is magával ragadta. 1957-ben elsõ amerikaiként lett a New York-i Filharmonikusok mûvészeti vezetõje, a zenekarral tizenkét éven át dolgozott, s a muzsikusok a Laureate Conductor címmel tisztelték meg.

Zeneszerzõként 1944-ben mutatkozott be a bibliai témájú Jeremiah szimfóniával, elsõ musicalje, az Egy nap a városban 463 elõadást ért meg és meg is filmesítették. A Voltaire regényébõl készült Candide nem volt sikeres, annál inkább az lett az 1957-ben színre került West Side Story. A modern kori Rómeó és Júlia bejárta a világot, dallamait olyan operasztárok is énekelték, mint Kiri Te Kanawa és José Carreras, s feledhetetlen film is készült belõle Natalie Wood fõszereplésével. Modern, kicsit dzsesszes hangzású komolyzenei mûvei is kedveltek, ezekben felhasználta a country-dalok, mexikói táncok és a néger zene elemeit is. Három szimfóniát írt, az 1963-ban komponált Kaddish-t 1977-ben átdolgozta, a keresztény liturgiát követõ Mise nagy vihart kavart.
Zenei ismeretterjesztõként ritka adománnyal rendelkezett: képes volt a zenét közérthetõen, a lényeget feltáró módon közel vinni a hallgatósághoz, felnõtthöz, gyerekhez egyaránt. Elõadásait a New York-i filharmonikusokkal illusztrálta – közben õ is zongorázott. Az elõadások szövege könyv alakban a világ számos nyelvén megjelentek, magyarul A muzsika öröme címmel 1976-ban.

Elsõ budapesti vendégszereplésekor, 1948 májusában a Zeneakadémia félig sem telt meg, de az elõadást közvetítette a rádió, így a második részben már zsúfolt nézõtér fogadta. A közönség vállra emelve vitte vissza a szállodába, szavai szerint ez azóta sem történt meg vele. 1985 nyarán Kaddish-szimfóniáját vezényelte Budapesten, az Európai Ifjúsági Zenekar élén.

1990 októberében, orvosai tanácsára vonult vissza a vezényléstõl. A gyertyát két végén égetõ Bernstein olykor egy hét alatt 39 koncertet vállalt, napi 100 cigarettát szívott el és esténként még megivott egy üveg whiskyt. Tüdõtumorban halt meg 1990. október 14-én, New Yorkban.
 

 
Hírlevél







Twitter
 

Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége | Minden jog fenntartva © 2008