mazsihisz.org
Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége
Eseménynaptár
2017. Október « | »
H K Sz Cs P Sz V
            1
2 3 4 5 6 7 8
9 10 11 12 13 14 15
16 17 18 19 20 21 22
23 24 25 26 27 28 29
30 31          
Szavazó

Izrael Állam

AJÁNLD ISMERŐSÖDNEK Cikk ajánlása    NYOMTATÁS Nyomtatás    Betűméret növelése Betűméret Betűméret csökkentése  
Share   Megosztás

IZRAEL ÁLLAM


A holokauszt egyik következményének mondható Izrael állam megalakulása, azonban nem szabad elfelejteni a cionista mozgalom, és személy szerint Herzl Tivadar küzdelmeit egy önálló zsidó állam létrehozására, amely az első cionista kongresszus (Bázel, 1897.) után egyre intenzívebb lett. A cionistákat eleinte támogatta a Brit birodalom (1917: Balfour nyilatkozat), azonban később egyre több akadályt gördítettek a közös zsidó ügy elé, és a II. világháború kitörése előtt nem sikerül létrehozni az önálló zsidó államot.

Az akkori Palesztinában élő, nagyrészt az európai üldöztetések elől menekült zsidók a cionista mozgalom programját az önálló zsidó állam felállítására erélyesebben, és az üldöztetésekre hivatkozva meggyőző erővel képviselték.

1947-ben az ENSZ határozatában mondta ki a palesztinai brit mandátum felszámolását, a területnek zsidó és arab részre való felosztását. Izrael állam megalakulását David Ben Gurion kiáltotta ki 1948. május 14-én.

Ugyan az első kivándorlási hullám már 1882-ben végbement, de tömegével csak 1945 után érkeztek a holokausztot túlélt zsidók a területre. Izrael állam a Visszatérési Törvényben mondta ki, hogy a zsidóknak, bárhol is éljenek a világban, joguk van letelepedni a zsidó államban.

Izraelben – minden politikai és vallási vita ellenére – teljes volt az egyetértés abban, hogy a zsidó állam soha többé nem fogja hagyni, hogy a holokauszt megismétlődjék. Izrael és a világ zsidósága kimondta: „Többé nem történhet meg! Soha többé!”.

Az izraeli parlament, a Knesszet 1951-ben törvénybe foglalta a Holokauszt emléknapját (Jom HaSoá), amely a rituális zsidó naptár alapján minden év niszán hó (március-április) 27-ére esik. Külföldön ez a nap mindig április 19. Mindkét dátum a varsói gettófelkelés évfordulója a zsidó illetve a polgári naptár szerint.

Az izraeli vallási gyakorlatban a holokauszt zsidó mártírjaiért a gyászimát (Kaddis) tévét hó (december-január) 10-én kell mondani. Irving Greenberg ortodox rabbi 1988-ban az Amerikai Egyesült Államokban az imakönyvbe szertartási megemlékezést illesztett be. Magyarországon községenként a deportálás napján, vagy az ahhoz legközelebb eső szombaton (zsinagógában), vagy vasárnap (temetőben) mondják el a megemlékező imát.

Izrael állam a holokauszt emlékére és emlékezetének megőrzésére külön intézetet alapított Jeruzsálemben. Ez a Jad Vasem (jelentése: emlékjel; szó szerint: kéz és név), amely emlékhely, múzeum és kutatóközpont egyben. A Nevek Csarnoka a holokausztban elpusztított zsidó községek és személyek nevének monumentális gyűjteménye.

A Jad Vasem évente adományoz kitüntető oklevelet azoknak a nem zsidó személyeknek, akik zsidó életet mentettek a holokauszt idején (héberül: haszidé ummot haolám – igaz emberek a világ népei közt, angolul: Righteous gentiles / Righteous among the Nations, amely magyarul nem pontos fordításban: a Világ igazai), és tiszteletükre egy-egy fát ültetnek el az egykor kopár hegyen, az Igazak sugárútján. 


izrael__llam_1.jpg
 

 
Hírlevél







Twitter
 

Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége | Minden jog fenntartva © 2008