Mazsihisz pályázatok 2017
Zsidó ünnepek 5777
Tudomány rovat
Magyar zsidó adatbázis
Mazsihisz ingatlanok / Eladás, bérbeadás
Magunkról
Elérhetőségeink
Mazsihisz hírek
Zsinagógák
Külföldi szervezetek
Magyar zsidó történelem
Zsidó sajtó
Judaizmus
Holokauszt
Linkgyűjtemény
A zsidó konyha
Képgalériák / archiv
Vidéki temetők listája
BZSH Alapszabály
Mazsihisz Alapszabály
Mazsihisz letölthető logó
Közbeszerzési dokumentáció Rumbach zsinagóga
Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége
Eseménynaptár
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
Szavazó
Mentőakciók Pesten
 |
Cikk ajánlása |  |
Nyomtatás |  |
Betűméret |  |
|
MENTŐAKCIÓK PESTEN
Budapesten, 1944 őszén, a nyilaskeresztes terror napjaiban a zsidó gyermekek számára a protestáns egyházak képviselőiből alakult Jó Pásztor szervezet. Sztehlo Gábor evangélikus és Éliás József református lelkész vezetésével, számos önként felajánlott budai otthonban rendezett be menedéket. A római katolikus szerzetesrendek a rendházakban bújtatták az üldözötteket. A kikeresztelkedett zsidók a katolikus Szent Kereszt Egyesülettol kaptak segítséget. A semleges államok diplomáciai képviseletei által kibocsátott állampolgársági és védelmi iratok (útlevél, menlevél, védlevél / Schutzbrief vagy Schutzpass stb.) némi védelmet jelentettek, sok hamisítvány is forgalomban volt, aki tehette, gyártotta az okmányukat, mindenekelott a cionisták, de igazoltatáskor a nyilasok valódi és hamis papírt egyformán semmibe vettek.
Különösen nagy és áldozatos munkát végzett Friedrich Born, a Nemzetközi Vöröskereszt irodájának vezetoje, aki a pesti gettó élelmiszerrel és gyógyszerekkel való ellátását is megszervezte; Carl Lutz svájci konzul; és Raul (Raoul) Wallenberg aki vakmero fellépéssel, szükség esetén akár vesztegetéssel sietett a közvetlen életveszélybe kerültek segítségére. Wallenberget a pesti mentoakciók jelképének tekintik, bátor tetteirol sok igaz történet és nem kevés legenda szól; emlékét a fovárosban két szobor orzi (Pátzay Pál, 1949 / másolatban: 1999, és Varga Imre, 1987), és egy utca, 1945 óta folyamatosan az egykori nemzetközi gettó területén, emléktáblával (Bottos Gergo, 1989).
