Niszán

A HÉBER HÓNAPOK / NISZÁN

A Niszán hónap a zsidó naptár első hónapja a Bibliai (Niszántól kezdődő) hónapok tekintetében, és a hetedik hónap a hagyományos Tisritől (Rosh Hásáná - újév napja, Tisri első és második napjára esik) kezdődő hónapok számolásában.

Niszán teljes hónap, mindig 30 napból áll. Rosh Chodes Niszán (újhold napja) csak a következő napokra eshet: vasárnap, kedd, csütörtök vagy szombat.

Niszán - általában - márciusra vagy áprilisra esik. Csillagképe a bárány, kos. Ebben a hónapban kost áldoztak a Bét Hámikdás, a Jeruzsálemi Szentély idejében, amelyet korbán hápészách-nak - pészáchi áldozatnak neveztek.

Niszán-t a Tóra "elsőnek az év hónapjai közül"-nek nevezi (Mózes II. 12. 2.), de más helyeken az Áviv (tavasz) hónap nevet viseli (Mózes II. 13. 4. 23. 15. 34. 18. illetve Mózes V. 16. 1.).

A babilóniai fogságból Izraelbe visszatért zsidók, Ezra és Nechemjá idejében "fogadták örökbe" a Niszán elnevezést, miután a hónap neve asszír/akkád nyelven:"niszánu".

A Niszán név a Bibliában, az Eszter Könyvében (3. fej. 7). és a Nechemjá Könyvében (2 fej. 1.) fordul elő, de egyes apokrifokban (szifrut chitzonit) is megtalálható.

A Talmud szerint Niszánban teremtette a Mindenható a világot, és népünk ősatyái is ebben a hónapban születtek. Miután e hónapban történt az egyiptomi megváltás, peszách ünnepét is ekkor ünnepeljük, valamint a pusztai hordozható Szentély (Miskán) felavatása a sivatagban is ebben a hónapban volt, ezért a reggeli imában az egész hónap folyamán nem mondunk táchánunt (bocsánatkérő imát). Ebben a hónapban a gyász bizonyos szokásait sem kell betartani, és az elhunytak emlékét (Mázkir Nesámot) sem idézzük.

Niszán első napja a királyok újéve. Izrael királyai Niszántól kezdve számolták királyságuk éveit. Niszán az ünnepek újéve is, mert peszách ünnepe a zarándok-ünnepek közül az első. (Pészách, Sávuot és Szukkot.)

A második Jeruzsálemi Szentély idején a Szánhedrin (bölcsek gyülekezete és legfelsőbb bíróság) futárokat küldött az ország távoli helyeire, és a szomszédos országokba, ahol akkor már léteztek zsidó települések, hogy tudósítsák a közösségeket, mikor lesz Peszách ünnepe. Így ennek alapján ki lehetett számolni, mikor lesz a többi ünnep is. Erről a gondolatsorról eklatáns módón számol be az egyik legrégebbi primer forrás: Misna Rosh Hásáná Traktátus 1,3.

Niszán idején rügyeznek a fák, és aki a természet újjáéledését látja, áldást kell mondania, amely az imakönyvekben (szidurokban) található. A tradíció szerint Niszán 15.-től kezdődik Erecben, Izrael országában, az aratás időszaka, és Niszán hónap 16.-a az Ómerszámlálás kezdő napja is. A Jeruzsálemi Templom idejében az Ómer az árpa-áldozat volt, és erre az áldozatra emlékezve is mondjuk az imákat.