– A körülmetélést a Szombat (Sábesz) mellett a zsidó hagyomány „JEL”-ként aposztrofálja. Amint azt a Tóra mondja: „Örök jelkép az köztem és Izrael fiai között…” (II.M. 31/16) – tanítja a Tázriá hetiszakasszal kapcsolatos írásában Szerdócz Ervin újpesti rabbi.
A polgári időszámítás előtti második évezred végén Isten parancsba adta az első Ősapának, Ábrahámnak: „Metéljétek körül előbőrötök húsát és ez legyen a szövetség jele köztem és köztetek”. (I.M.17/10) Az az azóta eltelt négyezer év alatt a zsidó nép ezt a parancsot maradéktalanul, még a legnehezebb történelmi időkben is végrehajtotta.
Bölcseink – abból kiindulva, hogy az előző Smini hetiszakasz azzal befejeződik be: „...hogy különbséget tehessetek tisztátalan és tiszta között” – a circumciziót („brit mila”), az „Ábrahám szövetségébe való felvételt” tisztasági parancsként aposztrofálják. (Széfér HaHinukh: Lekh Lekhá 2.)
Rabbi David Kimhi (Radak 1160-1235) szerint a körülmetélés a legerősebb „jel”, mert a testen jelenik meg. A jelnek külön értelmet és érdemet ad az, hogy azon a testrészen jelenik meg, amely – a „szaporodjatok és sokasodjatok” (I.M.1/22) parancsát követve – az emberi faj reprodukciójáért felelős.
Érdekes, hogy a brit királyi család minden újszülött férfitagján a körülmetélést a születését követő nyolcadik napon a középkor óta végrehajtják. Ugyanígy egészségi megfontolásból az Egyesült Államokban is körülmetélik az újszülött kisfiúkat. Az is tény, hogy annál az asszonynál, akinek csak körülmetélt férfival volt szexuális kapcsolata, néhnyakrák nem fordul elő. A körülmetélés kötelessége az apára esett, elmulasztása esetén a fiúnak magának kellett ezt pótolni, amikor elérte a felnőtté nyilvánításának (bár micva) korát. Rabbi Mose ben Maimon (Rambam 1138-1204) Széfér Ha Miczvot művében írja: Tóra parancs, hogy metéljük körbe fiainkat. Aki megszegi, annak büntetése „kárét”. (Az égi bíróság által kiszabott büntetés.)
A körülmetélés elmulasztásának következményéről olvassuk: „ Ezután történt útközben, a szállóhelyen elérte őt (értsd: Mózest) és meg akarta ölni. Czipora éles kovakövet vett elő és körül metélte fiát, megérintve őt lábainál és azt mondta? Véren szerzett jegyesem vagy.” (II.M. 4/24-26) Bölcseink azóta is vitatkoznak az azonnali „kárét” (égi büntetés) kétféle értelmezésén: az Örökkévaló vajon Mózest akarta megölni, mert elmulasztotta a fia körülmetélését? Vagy Mózes fiát, Gersomot akarta megölni, mert nem volt körülmetélve? Cipórának, Mózes feleségének reakciója se világos, mert miután végrehajtotta a fia körülmetélését, nem egyértelmű, kinek a lába elé dobta a lemetszett előbőrt. Mózes lába elé és ezzel megmentette férje életét? Vagy fia lába elé és akkor fia életét mentette meg?
A körülmetélést végrehajtják minden halotton is, aki életében nem volt körülmetélve. A rituális „tisztasági mosdatás” (táhárá) közben Mózes feleségének, Cipórának példáját követve a körülmetélést nem fémeszközzel, hanem „éles kovakővel” (esetenként üvegszilánkkal) hajtják végre.
A körülmetélés parancsának „világi” praktikus okait keresve a fentebb idézett Rabbi Moseben Maimon „Tévelygők Útmutatója” (More Nevuchim 3/49) a körülmetélés kérdését a szexuális szabályokon belül tárgyalja. Szerinte bár a körülmetélés nem válik a hímtag kárára, Arisztoklész mértékletességre vonatkozó elvét a tórai parancsban úgy értelmezi, hogy „az embernek meg lett parancsolva a mértékletesség.” A körülmetélés célja, hogy az ember ne éljen a normálisnál „túlzottabb” nemi életet.
Turus Rufusz, Róma jeruzsálemi helytartója kérdést intézett rabbi Akivához: miért metélitek körül magatokat? Hisz ha Isten akarta volna, hogy a férfiak fityma nélkül éljenek, mindjárt úgy teremtette volna őket. Rabbi Akiva válaszolt: miért születik a gyerek úgy, hogy köldöke oda van nőve anyjához és később kell mesterségesen elválasztani tőle? Nemde azért történik így, mert Isten akarja, hogy a tökéletlen munkát az ember tökéletesítse? Azon felül Isten tudni akarja, hogy teljesíti az ember a parancsolatokat, ezért hagyja meg neki a körülmetélés parancsát.
